A 'föld' újjászületése

  "A modern kerámia bölcsőjeként" címezték azt a 6 évvel ezelőtt megnyílt kiállítást, amely a hazai szimpózium mozgalom első helyszínén, a Sikósi Kerámia Alkotótelepen 1969-70-ben, az első két szimpózium folyamán született munkákból válogatott. 2015-ben Sárkány József, a JPM közelmúltban elhunyt művészettörténésze, a siklósi szimpóziumok és a modern kerámia értő ismerője ezzel a válogatással remélte, hogy a további évtizedek termésének legjava is majd egyszer bemutatásra kerül. Azóta most, 2021 júniusában nyílik újra lehetőség, hogy a pécsi Múzeum Galéria négy termében több tucat kerámia tanúskodjon a magyar kerámia művészet egy mára már lezártnak tekinthető, de annál fontosabb, vízválasztó jelentőségű korszakáról. A tárlat egyaránt szemezget majd a magyar és külföldi alkotóktól, bizonyos munkák együttesével az izgalmas tematikus szimpóziumok programját is reprezentálja, Nádor Katalin fotográfus dokumentumértékű műhelyfotóiból és életképeiből válogatva pedig segít a nézőknek belehelyezkedni a szimpóziumok lelkes, tevékeny, megújító erejű hangulatába. A pécsi Egyetem Művészeti Kar kerámiatervezés-szakos hallgatóinak bevonása által egy kemence - rekonstrukcióját is tervezik a galéria előtti téren, megidézve azt a "hős-korszakot", amikor a szimpózium-résztvevőknek kellett az alapvető feltételeket megteremteni az alkotáshoz, ilyen módon nem egyszer a kemencéket is maguk építették. 

A siklósi kerámia szimpozion fennállásának durván három évtizede alatt az élvo­nalbeli hazai keramikusok mellett külföldi neves keramikusok is nagy számban vettek részt. A műfaj sajátosságából adódóan rendkívül változatos anyag született Siklóson, akár kísérletek - akár iránymutató művek által az épületkerámia, az iparművészeti ihletettségű kerámia és az autonóm kerámia szobor műfajában egyaránt. A művésztelep egykori alapításában és a majdani folyamatos fenntartásában szervezőként mindig is tevékenyen vették ki részüket a pécsi Janus Pannonius Múzeum mun­katársai. Már 1970-től megállapodás született a Siklósi Alkotótelep és a JPM között, hogy minden szimpózium anyagának egyharmad része, azaz minden résztvevőtől meghatározott számú munka a múzeum modern kerámia gyűjteményébe kerül. Ezáltal a 2000-es évektől fellépő gazdátlanság idejére a siklósi kerámia szimpózium anyagának múzeumba kerülése részben megmentette azt a szétszóródástól.

A gyűjtemény jelentőségét az is adja, hogy a kerámia szimpóziumok számos külföldi résztvevője által a siklósi nemzetközi anyag egyúttal nemzetközi összehasonlítást is biztosít. Közben az évek során az Országos Kerámia Biennálé kiállításain szereplő kiemelkedő alkotáso­kat a múzeum célzott vásárlás és ajándékozás révén megszerezte - megalapozva ezzel a ma már országos jelentőségű, több ezres modern kerámia-gyűjteményét - emellett mindvégig kézenfekvő megoldásnak látszott, hogy a siklósi anyag válogatása is a pécsi gyűjtemény részévé váljon. Előfordult az is, hogy a kerámia művészek éppen Siklóson készítették el a szimpóziumi kísérleteik során azt a kiemelkedő munkát, amelyet aztán a Biennálén is bemutattak. Ilyen módon a pécsi Múzeum elsősorban Biennálés és siklósi anyagból felépített modern kerámia-gyűjteménye  - együtt a múzeum világhírű Zsolnay-kerámia gyűjteményével - országosan és európai viszonylatban is magas színvonalon reprezentálja a kerámiaművészetet. Ennek kicsiny, de jelentős szeletét tárja a látogatók elé a júniusban nyíló kiállítás, amelynek célja mindenképpen az, hogy a kerámia sokszínűségét hirdesse.