A művészettel önmagunkat tanuljuk: Barcsay anatómiai látásmódjának művészetpedagógiai konklúziói

A művészeti anatómia kategóriájának megteremtésével és tantárgyi módszertani alkalmazásával Barcsay Jenő új teret nyitott a művészi figurális ábrázolás tanításának történetében. Holisztikus szemléletmódjával azonban olyan elméleti következtetésekhez is jutott, amelyek az embert vizsgáló ember sajátos tudományos pozícióját az önismeret lehetőségével gazdagították. Előadásomban a Barcsay-módszer rövid ismertetése után rátérek arra, hogy mindez hogyan értelmezhető komplex pedagógiaként. Bemutatom, hogy olyan, ma is aktuális művészetelméleti konklúziók kapnak itt helyet, mint a „Tanuld meg és felejtsd el!”, a „Szép az, ami igaz”, vagy az emlékezésben gyökerező új művészi ötletek jelentőségének gondolata. E konklúziókat művészetpedagógiai szempontból gondolom végig, majd Gerzson Pál személyében egy kivételes kortárs festészeti példát is érintek, amely az absztraháló alkotásmód mögötti anatómiai ismeretek festészettechnikai jelentőségét hangsúlyozza. Eszerint anatómiai tudásunk olyan látásmódra tanít, amely nemcsak az emberábrázolásnál hasznos, hanem kiművelt emberszemlélethez vezet minket. Az anatómiai gondolkodás így nemcsak testünkről, hanem egész emberi mivoltunkról is tájékoztat minket. Végül a művészetpedagógia értelmező funkcióját és rendszerszemléleti jelentőségét hangsúlyozom. A pedagógia olyan alappozíciójából indulok ki, amely túlmutat önmagán. Eszerint a tanítási folyamat legfontosabb üzenete az, ami túl van a taníthatóságon, ami csak saját tapasztalattal deríthető fel. Egy képzés így mindig nevelés is egyben, ahol a tárgyi tudás átadása mögött gazdag bölcsészettudományos és kultúrelméleti szemléletmódok, valamint önismereti folyamatok új lehetőségei sejlenek. Végső konklúzióként megfogalmazom, hogy az egyes pedagógiai módszerek önismeretre (is) tanítanak, és az ehhez vezető út régi értékek átadásában, és ezek újszerű felhasználásában rejlik. Tanulás és felejtés dinamikus játékában azért felejtjük el a megtanult részeket, hogy meglássuk az egészt.