A Pécsi Székesegyház énekkara Lajos Gyula karnagy irányítása alatt (tanulmány)
A pécsi dómkórus 1917 és 1938 közötti története és repertoárjának elemzése olvasható a Parlando-ban.
A Pécsi Székesegyház énekkarának története és repertoárja Lajos Gyula karnagyi évei alatt (1917-1938) címmel jelent meg Onhausz Miklós tanulmánya a Parlando zenepedagógiai folyóirat 2025/2. számában.
A tanulmányban végigkövethetjük az I. világháború utáni évekre meggyengült pécsi dómkórus talpra állását és megerősödését, egyúttal egy lassan bontakozó szemléletváltást, amely nyomán az együttes szertartások szolgálatán túlmutató zeneművészeti tevékenysége is létrejött. A cikk a művészeti munka eredményei mellett megjeleníti az Énekiskola történetének vonatkozó elemeit, és bepillantást enged az énekkari tagok életkörülményeibe is.
A repertoárelemzés elsődleges forrása a kórusnapló (Diarium Chori), amelynek azonban csak az 1910-1927 kötete maradt fenn. A kórusnapló részleges pótlására irányuló törekvés várakozásokon felüli eredményt hozott, legfőképp annak köszönhetően, hogy a Dunántúl c. napilap rendszeresen közölte a székesegyházi énekkar által énekelt műveket. Van ugyan néhány év, amelyről nagyon kevés az adatunk, de összességében elegendő ahhoz, hogy az 1927 utáni évekre vonatkozóan is érdemi megállapításokat tegyünk.