A tárogató, mint korszerű hangszer

Ennél a hangszernél nem törekedtem rendhagyó, új formák tervezésére, nem egy új hangszer létrehozása, hanem a meglévő, közkedvelt Böhm tárogató tökéletesítése volt a cél. Munkánkat Tóth József tárogatókészítő mesterrel végezzük. Az én munkám, hogy a módosításokkal felépülő hangszer testét és billentyűzetét formatervezem és CAD modellezem. Az elkészült alkatrészeket nagy felbontással térnyomtatjuk, a megfelelő hűlési zsugorodást belekalkulálva, centrifugális viaszveszejtéses technológiával, alpakkából leöntetjük, majd forrasztással felkerülnek a tengelyek, végül galván ezüstbevonatot kapnak. A test analóg esztergálással készül, a belső kúpos profil dörzsráspollyal kerül kialakításra.

Ami miatt szükségesek az átalakítások:

Napjainkban a tárogatót elsősorban népzenében, az etno, fusion, jazz műfajokban használják, klasszikus zenében ritka esetben. A fenti műfajokban azonban fontos, hogy a játék zavartalan és gördülékeny legyen minden előjegyzésben, teljes kromatikában. Változtatásaink elsősorban a szerkezeti felépítést érintik, tehát az újratervezés elsősorban nem formatervezési, hanem a funkciót szolgáló hangszerészeti feladat számomra. Egyszerűen fogalmazva, a hangszeren a félhangok, trillák elérése jelentősen meggyorsul. Hangzása tisztul, erősödik, az egész hangszer tónusa tisztábbá, öblösebbé válik. Alkalmassá válik eddig maradéktalanul nem lehetséges feladatokra.