Az I. Vambery Studies Colloquium
Sárközy Miklós valamint az ELTE Török Filológiai Tanszék közös szervezésében került sor 2021. február 12-én VÁMBÉRY STUDIES COLLOQUIUM címmel angol-német munkanyelvű, nemzetközi, online konferenciára.
Sárközy Miklós valamint az ELTE Török Filológiai Tanszék közös szervezésében került sor 2021. február 12-én VÁMBÉRY STUDIES COLLOQUIUM címmel angol-német munkanyelvű, bemzetközi, online konferenciára.
Az első Vámbéry Studies Colloquiumot Vásáry István professzor úr, az MTA rendes tagja, turkológus nyitotta meg, aki közismerten erősen kötődik a magyar reformátussághoz és a Károlihoz is. Vásáry professzor úr bevezető gondolatai a Vámbéry kutatás aktuális helyzetéről és jelentőségéről szóltak.
A konferencia három panelre oszlott. Az első panel Vámbéry ázsiai kapcsolatait értintette. Elsőként keynote speakerként Michael Knüppel, a kínai Liaocheng Egyetem turkológusa, elismert német Vámbéry-kutató tartott izgalmas előadást Vámbéry távol-keleti, kínai és japán kapcsolatairól, amelyről én személyesen elég keveset tudtam eddig. Ezt követően Fodor Gábor turkológus, az Isztambuli Magyar Kulturális Intézet igazgatója és Csorba György turkológus beszéltek az idős Vámbéry és más magyar turanisták huszadik század eleji isztambuli tevékenységéről és török diplomáciai kapcsolatairól. A panel harmadik előadója Sebastian Cwiklinski, a berlini Freie Universität turkológusa volt, ő a Balkán háborúkról született Vámbéry-publicisztikákról tartott igen mélyreható előadást.
A második panel Vámbéry közép-ázsiai kéziratairól szólt. Itt először Sárközy Miklós beszélt a Narsakhí által írt Bukhara története, Közép-Ázsia legkorábbi perzsa nyelvű krónikája kéziratos hagyományáról és Vámbérynek a Bukhara története kutatásában és európai recepciótörténetében játszott egészen eminens szerepéről. Ezután Péri Benedek, az ELTE BTK Török Filológiai Tanszékének vezetője emelkedett szólásra, aki nagyszerű előadásban összegezte Vámbéry Közép-Ázsiában gyűjtött csagatáj török, üzbég, perzsa kéziratainak tanulságait, érdekességeit.
A harmadik panel Vámbéry nemzetközi recepciójával, kortársaival fenntartott kapcsolataival foglalkozott. Először Mandler Dávid, a New York Stuyvesant High School kutatója beszélt Vámbéry brit recepciójáról. Mandler Dávid néhány éve írt egy remek könyvet Vámbéry brit kapcsolatairól, és nagyon jól ismeri az angolszász sajtót és Vámbéry zsidó kapcsolatait, ez a mostani előadása is ezt példázta. Ezt követően Ujvári Hedvig germanista, a PPKE BTK adjunktusa tartott egy nagyon tartalmas német előadást Vámbérynek és Max Nordaunak az 1873-as bécsi világkiállításról szóló cikkeiről. Végül de nem utolsósorban Dévényi Kinga, a Corvinus Egyetem arabistája, és az MTAK Keleti Gyűjtemény kutatója beszélt Vámbéry és Golziher Ignác emberi és tudósi kapcsolatainak dimenzióiról.
A zárszót Michael Knüppel és Sárközy Miklós tartották. A következő hasonló esemény két év múlva lesz, a most elhangzott előadások pedig a Studia Turcica, az ELTE BTK Török Filológiai Tanszékének kiadványában látnak napvilágot.
Az eseményt online jellege ellenére vagy éppen amiatt, komoly érdeklődés övezte. Szakemberek, érdeklődők, diákok, és laikusok (a részvétel teljesen szabad és nyitott volt) voltak jelen (átlagban 30-40 fő között), amely egy ilyen témánál jó aránynak számít. Amerikai, német, spanyol, üzbég, török, magyar, szlovák szakemberek voltak a nézők között.