Azeri-magyar kapcsolatok, tojásírás Bakuban

Az azeri állami televízió kulturális csatornáján élő adàsban beszélhettem a keresztény húsvéti ünnepünkhöz kapcsolódó hagyományokról, amelyek a szimbólumok tekintetébem sok párhuzamot hordoznak az azeri Novruz Bayrami ünneppel.

Torma Tamás nagykövet úr - akinek megtisztelő meghívására érkeztem Bakuba- elmondta, hogy a Novruz ünnepe nemzetközi összefogással, 2009-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, mivel a Kaszpi-tengertől a Balkánig, Közép- és Dél- Ázsián keresztül több nép kultúrájànak része. Ezzel került párhuzamba àllításra a magyar tojásírás hagyománya, amelyet 2019- ben a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén regisztráltunk. Nemzetközi összefogással, a tojásírás akár a Novruz mellé is sorakozhat a jövőben az UNESCO listáján.

Néhány édekesség a két ünnep összehasonlításának eredményeként:

A pre- iszlámban gyökerező Novruz ünnepe a tavaszi napéjegyenlőséghez kapcsolódik. A keresztény húsvét mozgó ünnepének kiszámítása szintén e jeles naphoz köthető: Tavaszi napéjegyenlőséget követő, első holdtölte utáni vasárnap.

⚘️Míg a Novruz ünnep középpontjában a négy őselem teremtő erejének tisztelete áll, érdemes megemlíteni a húsvéti feltámadási szertartás kezdő rítusát, a tűz, víz, föld és levegő megszentelését, néphagyományunkban a húsvéti víz testi-lelki tisztító erejébe vetett hitet, valamint a locsolkodást.

A Novruz talán leglátványosabb jelképe az ünnepi családi asztalokra, kerek ezüst vagy réz tálba helyezett csíráztatott búza, amit piros szalaggal kötnek át, bele vagy mellé festett főtt tojásokat helyeznek és égő gyertyákat. Erdélyben több helyütt ma is szokás a húsvéti búza csíráztatása, Gyimesközéplokon Nagypénteken a templomban Krisztus sírja mellé kerül a zöld csíratál veresített tojások kíséretében, a feltámadás jelképeként.

A természet körforgásàt követö vallási ünnepek egyetemes szimbólumaira újra és újra rácsodálkozuk kulturális barangokásaink közepette.