Bábok, táncok, viszonyok – Készül Korpás Éva új produkciója, a Szívharang #koncertszínház
Tizenhatan lesznek Korpás Éva mellett a színpadon. Öt népzenész, hat énekes lány, két bábszínész és három táncművész. Szívharang, #koncertszínház; Gergely Rozália rendezésében. A próbák megkezdődtek. A premiert június 23-án, csütörtökön 19 órakor a Komáromi Jókai Színházban tartják.
Tizenhatan lesznek mellette a színpadon. Öt népzenész, hat énekes lány, két bábszínész és három táncművész. Ők varázsolják különleges élménnyé Korpás Éva népdalénekes legújabb, Szívharang című koncertjét. #koncertszínház várható, Gergely Rozália rendezésében. A próbák megkezdődtek. A premiert június 23-án, csütörtökön 19 órakor a Komáromi Jókai Színházban tartják. Izgatottan várják a bemutatót az alkotók.
„Minden produkciómnál volt egy álmom, hogy ne csak koncert szerepeljen a színpadon, hanem bővítsük valamivel” – vallja be már beszélgetésünk elején Korpás Éva háromszoros Harmónia-, kétszeres Fonogram-, Külhoni Magyarságért Díjjal és Pro Urbe díjjal kitüntetett népdalénekes, előadóművész, majd így folytatja – „Eddig talán nem volt elég bátorságom, hogy ezt felvállaljam.
Olyan inspiráló, kreatív csapattal, olyan emberekkel vagyok körülvéve Csernók Klári prímás, Takács Ádám hegedűs, Papp Endre brácsás, Kuti Sándor cimbalmos, Hanusz Zoltán nagybőgős személyében, akik partnerek ebben. Gyakran ők biztatnak, hogy merjek nagyobbat lépni. Főleg Csernók Klára inspirál, hogy még inkább tágítsam a határaimat. Közösen gondolkodunk. A bábok ötletét is Klári vetette fel az egyik beszélgetésünk során” – avat be a népdalénekes.
Elképzelésük szerint a #koncertszínházzal a hagyományos népzene megjelenítése mellett modern világot hoznak a színpadra, huszonegyedik századi felfogásban próbálják megmutatni, hogyan alakultak, miképp változtak meg az emberi kapcsolatok régen és ma.
„Úgy gondolok a népzenére, hogy ez az a műfaj, ahol mindig rend van” – néz rám az egyik próba szünetében Gergely Rozália színművész, bábszínész, rendező. – „A népzenében és a népdalban megbonthatatlan a rendszer és a rend. Ezeket a gondolatokat kiegészítendően jelennek meg az előadásban a bábok. A halak, a madarak az ember érzelmi, fizikai síkjait jelenítik meg. A kígyó mint motívum pedig az emberi kapcsolatok mozgatórugója. Egy nő és egy férfi közötti kapcsolatban mindig van valami energia, amely mozgatja az érzelmeket, a testet, a gondolatokat. Az én fejemben a kígyó indítja el ezt a folyamatot” – meséli a rendezőnő, aki látta a Szívharang koncertet, amely lenyűgözte, mert nagyon friss és naprakész zenét hallott. –
„Nagyon tetszett, hogy vannak fiatal énekes lányok is, akik erősítik Évát a nőiség közlésében. És az is nagyon tetszett, hogy énekesnőként felvállalja ezeket a mély érzelmeket.
Az énekes lányok, Czajlik Boglárka, Janovszki Csenge, Korpás Réka, Lakatos Lili, Szabó Júlia, Zsoldos Viktória a #koncertszínházban is a női energiát képviselik. Valamennyi olyan helyzetben, amikor Éva arról énekel, hogy nőként egyedül marad vagy fájdalmat okoznak neki, akkor a lányok mindig támogató erőként szerepelnek mögötte, mellette, segítő szándékkal viszik a céljai felé” – sorolja Gergely Rozália.
„Szeretem a népzenét, sokat jártam népdaléneklő versenyekre, közel áll hozzám a műfaj. Külön öröm, hogy egy ilyen alapanyaggal foglalkozhatunk, mint a Szívharang” – fejti ki Bánky Sára bábszínész.
„Korpás Éva nekem egy nagyon izgalmas ember, azon túl, hogy tetszik, amit csinál. Érdekel, hogyan tudjuk őt még feljebb emelni.
Bábosként azon vagyunk, hogy alátámasszuk, kiegészítsük” – teszi hozzá György Zoltán Dávid színművész, bábszínész, rendező.
„Sokat beszélgettünk Korpás Évával, hogyan határozhatnánk meg a bábot egy koncertszínházi helyzetben” – mondja Horváth Márk színművész, bábszínész, bábtervező, a Szívharang #koncertszínház báb- és jelmeztervezője. – „Elvetettük, hogy emberalakokat akarunk látni, tekintve, hogy lesznek táncosok is a színpadon. Úgy gondoltuk, hogy menjünk el egy elemelt, absztrakt világba.
Szeretnénk, ha a népművészet, mint olyan, zene formájában jelenne meg, tehát a bábokat próbáltuk ebből egészen kiszakítani.
Gergely Rozália rendezővel arra jutottunk, hogy legyen ez a világ hangsúlyosan műanyaghatású, éreztetve a mai kor jellegzetességét. Megtaláltuk ezeket az extravagáns neonszíneket, amelyek radikálisan különböznek a népi hagyománytól. A bábok némi keresztény illetve európai gyökerű motívumokat követnek.
A madár erős motívuma a magyar népzenének, a népdaloknak, a kígyó és a halak bibliai utalások. Ahogy a bábszínészek mozgatják ezeket, sok jelentésréteg bomlik majd le róluk a néző előtt.” – jegyzi meg Horváth Márk.
„Kortárs tánc fog uralkodni a színpadon” – folytatja Korpás Éva. – „Tókos Attila, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosa nagyon örült a felkérésnek. A néptánc mellett a kortárs tánc egyik jeles képviselője. Megfogta őt a zenei anyag, és izgalmasnak találta Gergely Rozália rendezőnő elképzeléseit. Ehhez kérte fel Paput Júliát, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és ifjabb Zsuráfszky Zoltánt, a Magyar Állami Népi Együttes táncművészeit a közös szereplésre ebben a produkcióban is, hiszen ők hárman sokszor dolgoznak együtt.
Izgatottan várom, hogy a részpróbák után összeálljon az előadás, és lássam az első megalkotott jelenetet. Teljesen megbízom azokban, akik dolgoznak ezen a színházkoncerten, a szakmájukban mindannyian nagyon elismert személyiségek” – mondja búcsúzóul a népdalénekes.