Csopaki Művésztelep - fiatalok megismertetése az MMA kutatási programjaival

A történet a 70-es években kezdődött, amikor Rényi Tamás filmrendező egy 1826-ban épült présházat vásárolt Csopakon a hozzá tartozó kerttel. Bár a neves filmrendező - akinek olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint a Makra, a Legenda a vonaton, a Tilos a szerelem vagy a Sikátor - forgatókönyveket írt itt, de akkor még nem is sejtette, hogy a komfortosított kis ház később a Csopaki Művésztelep fő helyszíne lesz. Rényi Tamás egy nyárfát ültetett a telekre, ami az évek során olyan magasra nőtt, hogy egész Csopakot be lehetett azonosítani róla. A fa túlélte a filmrendezőt, aki 1980-ban, 51 éves korában hunyt el. A nyárfa és a csopaki telek lánya, Rényi Katalin grafikus- és festőművész és férje, Baska József festőművész, és később a gyerekek – Balázs, aki reklámgrafikusként dolgozik és Barbara reklámgrafikus és operatőr – életének fontos részévé vált. Nyaranta árnyat adó lombjai alatt rendezte be műtermét a két művész, majd a család kinőtte a régi kis présházat, felnőttek a művészgyerekek, ezért 2000-ben építkezésbe kezdtek. A művésztelep másik központja a kétszintes, nádfedeles műteremház. A kényelmes méretű konyha, a teraszhoz elhúzható üvegfelületekkel kapcsolódó nappali mellett az épület legérdekesebb része kétségtelenül a műterem. A kör alakú tér kupolájával, hatalmas belmagasságával és a nap járásához igazodó ablakaival leginkább szakrális térre emlékeztet, valójában azonban egy rozsnyói malom hangulata ihlette, amit Rényi Katalin férje iránti gesztusként alakíttatott ki. Baska József ugyanis a Felvidéken született és Rozsnyón járt középiskolába, mielőtt Magyarországra menekült 1947-ben. 1960-ban végzett az Iparművészeti Főiskolán, ahol a diploma után kinevezték tanársegédnek. Majd évtizedeken át vezette a rajzi osztályt, tanítványai között neves művészeket találunk. Rényi Katalinnal – aki szintén művésztanár lett - egyéni és közös kiállításaikkal előkelő helyet vívtak ki maguknak a kortárs művészetben.