Élet éled az Életben

Már a címben is túl sokszor használtam az „élet” szót, mégis ez fejezi ki leginkább azt, amit érzek. Egy péntek délutáni séta a keményfalvi templomudvarban ezekkel a gondolatokkal csendesedett le bennem.

Néhányan úgy döntöttünk, hogy a mindannyiunk számára nehéz hét végén időt szánunk arra, hogy közösen álmodjunk. A realisták szerint talán túl nagyot – sőt, valóságtól elrugaszkodottat. És ebben van is igazság. Keményfalvának kicsi a közössége, és világos, hogy azok az elképzelések, amelyeket a templomudvarra álmodtunk meg, jelenleg meghaladják a helyben mozgósítható erőket.

Mégis, szinte megszállottan hiszek minden apró kezdeményezésben, ami a környéken kibontakozni látszik. Hiszem, hogy egyszer ezen az udvaron újra lesz jókedv és nevetés, könnyebb és nehezebb munka egyaránt, és sok kitartás árán esténként ismét fény gyúl majd az ablakban – és vele együtt élet is.

Április 10-én, pénteken tartottuk a harmadik találkozónkat Keményfalván. Az első alkalom februárban volt, amikor győri építészhallgatók látogattak el hozzánk, majd márciusban a helyiekkel folytattuk a közös gondolkodást.

Ezúttal is arról beszélgettünk, hogyan tudnánk együtt – saját erőből és pályázati lehetőségek bevonásával – még többet tenni Keményfalváért.

Most is volt sütink, köszönjük Papnéni!

A következő alkalommal május 9-én, szombaton találkozunk, amikor kalákában szeretnénk tenni a templomudvar megszépítéséért.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!