Előadás Victor Vasarelyről az Oroszországi Állami Könyvtárban

Victor Vasarelyt a 20. század egyik kulcsfigurájának tartja a művészettörténet, a nemzetközi geometrikus absztrakt művészet irányadó képviselőjeként hivatkozva rá.
Könnyen felismerhető alkotásai és a képeire jellemző karakteres stílusjegyek elősegítették, hogy az 1950-es évek közepétől tudatosan kidolgozott programját a világméretű mozgalommá szerveződő optikai művészet, vagy röviden „op art” egyik kiindulópontjának tekintsék. Az előadás arra tesz kísérletet, hogy Vasarely életművén keresztül mutassa be a a vizuális gondolkodás globalitására irányuló azon kísérleteket, amelyek megelőlegezték napjaink vizuális kommunikációjának a működését. A művész által használt megfogalmazásmód és a képei által felvetett témák a kor tudományos kutatásainak eredményeit vették alapul – a Gestalt-pszichológia, a kibernetika és az asztrofizika felfedezései egyaránt felkeltették a figyelmét. Elméleti rendszerében központi szerepet kapott a vizuális struktúrák többértelműsége, amely a hatszögekből szervezett sejtstruktúrák permutációjában, a négyzetháló konvex-konkáv torzításában, vagy az axonometrikus perspektíva által dinamizált kockákkal létrehozott, a mértani alapelemek szeriális elrendezésén alapuló sorozataiban öltött testet. Elképzelése szerint a jövő városainak építőkockái ipari úton sokszorosítható, korlátlan variációs lehetőséget biztosító multiplikákból tetszőleges méretűre nagyítható monumentális plasztikai művekből kell, hogy álljanak. A művészet széles társadalmi rétegekhez való eljuttatásának eszméje Vasarely „planetáris folklórról”, illetve a „színes városról” szőtt elképzeléseiben került megfogalmazásra. Az előadásból megtudhatjuk, hogy milyen lehetőségeket használt fel Vasarely ahhoz, hogy a mindennapi környezetünk részévé válhasson a művészet.