Határtalan design

Két évtized alatt az intézményi háttér nélkül megrendezett projekt hatalmas fejlődésen ment keresztül, és a régió egyik legjelentősebb dizájn- és összművészeti eseményévé vált. 

A kezdeményezés a műfajok és a tematikák közötti átjárhatóságot állítja fókuszba, elnevezése a nemzetköziségére, a régiós párbeszédre, az európai összetartozásra és az egyes művészeti ágak egymásra hatására reflektál. A szervezők kifejezett szándéka, hogy bemutassák a dizájn tágan vett értelmezési lehetőségeit: a fogalmat kiszélesítve a kreatív szemléletet, az innovációt helyezik a középpontba. 

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a bemutatott alkotások, projektek, tárgyak a legkülönfélébb területeket – a dizájnt, a képzőművészetet, a formatervezést, a vizuális művészeteket és az előadóművészetet – kapcsolják össze. 

A kiállítás alapító kurátorai: Radnóti Tamás belsőépítész és Szigeti Szilvia Ferenczy Noémi-díjas textiltervező

--------------------------------------------

Egyik személyes kedvencem George (Georgios) Koutsouris görög művész munkái, akinek véletlenszerű hangot kiadó szépen kimunkált szobrai felérnek valamiféle meditációval. A tárgyak észlelése közben az embert olyan nyugalom járja át, mint mikor az erdőben sétálva a madarak csiripelését hallgatja. A mozgó-forgó elemek kiszámíthatatlansága, állandó változása egy különös akusztikai harmóniát teremt.

A 3 bemutatott szobor közül egy olyan hanggépet emelnék ki, amely véletlenszerű zenei frázisokká alakítja át egy fa kapszula forgó mozgását. A rend és a káosz együttélését vizsgálja, mérnöki és akusztikai folyamatokon keresztül. A kapszula belsejében lévő húrok látszólag véletlenszerű mintákba vannak kifeszítve, mégis gondosan elrendezve, hogy ne érintsék egymást. Ez lehetővé teszi, hogy a leeső ping-pong labdák által megpengetett húrok tiszta hangzást eredményezzenek. A kaleidoszkópos tükröződés kitágítják a kapszula határait, megsokszorozza a golyókat kiterjesztve azok kaotikus mozgását.

--------------------------------------------

A másik számomra megdöbbentő, ökológiai témát feszegető alkotás, két bécsi designer Katharina Mischer, Thomas Traxler hat ivópohárból álló készlete. A poharak szembesítik a nézőt a tiszta ivóvíz globális elosztásával. A poharak űrtartalma más és más, amely így egy adott régióban elérhető tiszta víz százalékos arányát mutatja. Minden pohár egy alapból és egy pohár részből áll, ezek együtt teszik ki a 100 százalékot. Az átlátszó rész a biztonságosan hozzáférhető ivóvizet mutatja. Míg a színes alap a víz korlátozott hozzáférésére utal, az alján lévő gravírozott vonalak az adott régióban nem iható/tisztított mennyiséget jelzik.

Sub Saharan Africa 30%

Europe and Northern America 96%

Western Asia & Northern Africa 79%

Latin America 75%

Central & Southern Asia 62%

World average 74%;

--------------------------------------------

A kiállításon minden tervező neve mellett, a személyes oldalára mutató QR kód található. Erre navigálva még több információhoz juthatunk az adott művészről illetve a látható projektről, csak úgy mint maga az esemény honlapján keresztül is.

https://design-without-borders.eu/2024/