Hazafelé menet (Irodalmi Jelen), vers
A vers a panel-lét érzelmi kinyilvánítása a líra eszközeivel.
https://www.irodalmijelen.hu/2025-okt-06-1211/ha-mar-holdvilag-csak-boldogsagunk
Hazafelé menet
Panelek közt sétáltam. A másodikról
a Bartókot fogták, a Rhapsody in Blue utolsó
ütemeit hallottam éppen. Eszembe jutott, hogy
Gerschwin a névnapomon halt meg, egy évben
Attilával. Ő volt az, aki beleszeretett Chaplin
feleségébe, de ezt szerintem sokan tudják.
A másik tömbből fakanál-kocogtatást hallottam,
amibe belevakkantott egy fehér mudi, Stella.
Egy jéghideg Stella Artios-t most, de meginnék!
(Ha szeretném a sört.) Annyit tudok a belga sörről,
hogy a gyártó cég Leuvenben található,
a Leuveni-kódexben meg az óemes (Ómagyar Mária-siralom).
Volek sirolm tudotlon, elemeztük egy szemeszteren át
az egyetemen, világ világa, virág virága!
Aztán vízcsorgást hallottam: az ötödiken egy néni
túllocsolta a balkonon a virágait (az előbb „balkánon”-t
írtam, csak a filológiai adatolás miatt jegyzem ezt meg).
Odébb érve szellőztetett ágybelik, pedig a tollpárnának
nem tesz jót a párás levegő; de ki alszik már tollpárnán
manapság?! S különben is a kenyérpirítós égett szaga
a földszinten sokkal sokkolóbb, legalább annyira,
mint az, hogy megtiltom magamnak, hogy elmondjam:
nem kapok levegőt, ha nem vagyok szabad…