Hogyan lesz egy régi épületből a mi iskolánk?

A divany.hu online felület nagy olvasottságú magazin, amelynek szerkesztői a 2019 decemberében tartott TEDx előadásomat látva kértek fel interjúra. Az online megjelenés kíváló lehetőség, hogy minél szélesebb körben beszéljünk az építészek felelősségéről, az iskolaépítészet kapcsán az építészeket foglalkoztató kérdésekről, az örökségi környezetben kialakítandó kortárs iskolákról és egészen konkrétan a Budapesti Piarista Gimnáziumban folyó munkáról: pedagógiáról, építésztről és az épített környezeti nevelésről.

Idézet az interjúból:

"Az épített környezeti nevelés mindenhonnan felbukkanhatna, tulajdonképpen egy ilyen integráló téma, és az ideális az lenne, ha egy projektbe minden területről bevonódhatnának szaktanárok. A téma eléggé adja magát környezetismeret, az irodalom- és a történelemoktatásban, de ott van a matematikában (pl. felületszámítás) és a fizikában is (statika), a művészettörténetben, a rajz vagy a csinálás okán a technika órán. Ezen túl fejlesztheti az elemző gondolkodást, komoly racionális érvelést igényel, illetve egy nagyon konstruktív és tervezett folyamatnak a felállítását jelenti, amelyet a nemzetközi szakirodalom a manapság egyre divatosabb design thinking (tervezői gondolkodás) kifejezéssel emleget. A világ számos pontján neves vezetők vesznek részt ilyen tréningeken, ahol el tudják sajátítani az ahhoz szükséges képességeket, hogy milyen az elejétől a végéig körültekintően megtervezni valamit. Ez az élet bármely területén hasznos lehet. Azt is érdemes kiemelni, hogy az iskolaépületek olyan középületek, amiket Magyarországon is sok esetben jelentős építészek terveztek és alakítottak át, így van lehetőség arra, hogy a diák megtapasztaljon téri minőségeket, anyaghasználatokat. Ha egy játékos foglalkozás keretében egy pedagógus és egy építész együtt segíti ezt a folyamatot, akkor az kreatív, közösségi, vidám élmény tud lenni, túl azon, hogy fejleszti a gyerekeket.”