Irodalmi és haiku délután a Nyíregyházi Egyetemen

2026. április 14-én szakmai programon tartottam előadást a Nyíregyházi Egyetemen megrendezett irodalmi és japán költészeti napon, a „Haiku délután” című eseményen.

A rendezvény a japán haiku költészet világát, a természetközpontú szemléletet és a belső elmélyülés lehetőségét állította a középpontba, amelyhez szakmai előadóként és moderátorként kapcsolódtam . A program során magyar és nemzetközi példákon keresztül vezettem végig a résztvevőket a haiku költészet alapvető sajátosságain, valamint a műfaj esztétikai és filozófiai hátterén.

Előadásomban külön hangsúlyt fektettem a magyar haiku költészet alakulására, valamint arra, hogy miként épültek be a japán költészeti formák a magyar irodalmi hagyományba. Rávilágítottam arra is, hogy a japán népi költészet és a magyar népi költészet között számos szemléleti és tematikus kapcsolódási pont fedezhető fel, különösen a természethez való viszony, az évszakok ciklikussága és az emberi tapasztalat tömör, szimbolikus megfogalmazása terén.

"... japán népi költészet és a magyar népi költészet között számos szemléleti és tematikus kapcsolódási pont fedezhető fel..."

A beszélgetés moderátoraként a meghívott vendégek – többek között Olajos Judit és Kovács Alexa (Hikari) – megszólalásait is összekapcsoltam a kutatásom főbb kérdésköreivel, és lehetőséget teremtettem a közönség aktív bevonására, a közös gondolkodásra.

A workshop során kitértem a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei irodalmi hagyományokra, valamint a helyi irodalmi emlékek jelentőségére is. Bemutattam, hogy a regionális irodalmi és népi hagyományok miként kapcsolhatók össze a világirodalmi jelenségekkel, és hogyan értelmezhetők egy tágabb, interkulturális kontextusban.

A programon egyetemi kollégák, hallgatók és meghívott vendégek vettek részt, akik aktívan bekapcsolódtak a beszélgetésbe. A közös munka során kiemelt figyelmet kapott a kultúrák közötti kapcsolódási pontok vizsgálata, valamint az a kérdés, hogy a népi és irodalmi hagyományok miként járulhatnak hozzá a kortárs identitásformáláshoz és kulturális párbeszédhez.

A rendezvény hozzájárult a kutatás társadalmi és tudományos beágyazottságának erősítéséhez, valamint lehetőséget teremtett arra, hogy a helyi és nemzetközi irodalmi hagyományok közötti összefüggések a fiatalabb generáció és az egyetemi közeg számára is értelmezhetővé és átélhetővé váljanak.