„Kertmagyarország” élhető haza lenne a 21. században – Weiner Sennyey Tibor a Mandinernek
„Békássy Ferenc egy elfeledett, kiváló költő volt, elképesztő életúttal. Most például az életéről szóló regényen dolgozom, amit a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként tehetek meg.”
„Fel kellene nőni ehhez a feladathoz végre, derék magyarjaim. Fel kellene nőni végre. Ébernek, tudatosnak és megfontoltnak lenni. Nem ártana.” Méhekről és füstparipákról, Hamvasról és Weöresről, a 20. század tanulságairól és a 21. század kihívásairól beszélgettünk Weiner Sennyey Tibor költővel szentendrei birtokán.
Weiner Sennyey Tibor (1981, Eger) költő, író, szerkesztő, Szentendrén él. Eddig tizenhárom önálló kötete jelent meg, a legutóbbi Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve címmel 2019-ben. A Drót című online irodalmi lap főszerkesztője. Eddigi munkásságáért többek között Gérecz Attila-díjban, Visegrádi Ösztöndíjban és Salvatore Quasimodo-különdíjban részesült. Hozzá indultunk egy nagy beszélgetésre.
A Szentendre környéki dombok idillje talán ilyenkor, május elején a legvonzóbb. Így van ez még akkor is, ha ez az idill közelről sajnos már nem mindig tűnik valódinak. A meredek utcákban egyre szaporodnak az impozáns és sok esetben tolakodóan ízléstelen villák, amelyek előtt harckocsi méretű terepjárók állnak.
Már csak elvétve látni régebbi házakat a virágzó gyümölcsfák mögött.
Megérkezett ide is a 21. század, pedig szemmel láthatóan nem hívta senki. Az algoritmusok segítségét persze én is igénybe veszem, mert GPS nélkül bajosan találnék oda a költő-író-szerkesztő-méhész-paprikatermelő Weiner Sennyey Tiborhoz, aki feleségével néhány éve itt él az egyik eldugott hegyi utcában. A teraszon ülünk le beszélgetni, olaszrizlinget és a házigazda saját készítésű pálinkáját isszuk.