Konferenciaelőadás: Alienatio, eksztaszisz, raptus. Útban a doctor ecstaticus teológiai szintézise felé (Eksztaszisz, elragadtatás, misztika. A Katolikus Misztika Kutatócsoport konferenciája)

Eksztaszisz, elragadtatás, misztika. A Katolikus Misztika Kutatócsoport konferenciája

Mivel a hagyomány az "önkívület" és az "elragadtatás" kifejezésekkel többnyire a megismerés és tapasztalat nem hétköznapi, különleges formáit jelölte, a szakirodalomban is gyakran érvényre jut az álláspont, hogy e fogalmakkal leírható mindaz, amit a "misztika" kifejezés alapvető jelentésén értenünk kell. Az azonosítás azonban korántsem magától értetődő. Létezhet nem eksztatikus misztika? Miként jelennek meg e fogalmak a filozófiában, a teológiában és a lelkiségtörténetben? Konferenciánk idén a zene világára is kitekintve keresi a válaszokat.

A konferencia programja pdf-ben

Stamler Ábel előadásának absztraktja:

Karthauzi Dénes, a Doctor ecstaticus bizonyos értelemben a középkori monasztikus és skolasztikus teológia- és spiritualitástörténet legnagyobb összegzője, s egyúttal "egybenlátója". Ennek ellenére, vagy Huizinga nyomán éppen ezért kevés figyelem fordult művei felé az utóbbi száz esztendőben. Dénes életműve éppen abból a szempontból jelentős, hogy a skolasztikus teológia "akadémikus" jellegét hogyan és milyen módon ötvözi például Eckhart mester, Johannes Tauler vagy Ruysbroeck misztikus műveinek következtetéseivel. Előadásomban elsősorban Dénes Summa fidei orthodoxae című műve és kifejezetten monasztikus közösségeknek spirituális útmutatóként íródott művein keresztül elemzem az alienatio, az eksztaszisz és a raptus feltételeit, lehetőségeit, különbségeit, valamint ezek összefüggéseit vizsgálom a kontemplációval. Mennyiben térnek el a felsorolt fogalmak egymástól, a megismerésnek pontosan melyik területére és szervére vonatkoznak, illetve támaszkodnak? Rendszerezhetjük-e, s ha igen, hogyan az említett megismerési módokat? Végezetül amellett érvelek, hogy Dénes életműve nem puszta összegzés, hanem a 19. századi skolasztika versus misztika ellentétet meghaladásának egyik legfontosabb példája, melynek kutatása a kortárs misztika-diskurzusok kérdéseire ma is elevennek ható válaszokat ad.