Látogatás a drezdai porcelángyűjteményekben

A művészetelméleti ösztöndíj keretében végzett, Herend orientális előképeire és inspirációira (főleg kínai és japán előzményeire) fókuszáló kutatásom teremtette meg az alkalmat, hogy végre egy régóta tervezett látogatás megvalósulhasson. 2026. áprilisában két napot töltöttem Drezdában, ahol elmélyülhettem az egykori szász választófejedelem, Erős Ágost többezer darabos kínai és japán porcelángyűjteményének tanulmányozásában.

A holland Kelet-Indiai Társaság (VOC) közvetítésében, a 17. század végén és 18. század elején Európába hozott kelet-ázsiai porcelánok egyik leglelkesebb gyűjtője és egyben a "fehér arany" európai újrafeltalálásának katalizátora volt a választófejedelem, akinek gyűjteménye igazi időkapszula, mivel két, igen részletes inventárium is leírja a gyűjtemény 18. századi állapotát. A második világháborúban bár a gyűjtemény nagyobbik része megsemmisült, de még így is több, mint nyolcezer tárgy teszi lehetővé a modern kori porcelán fejlődésének tanulmányozását. A kínai és japán kerámiák mellett a gyűjtemény gazdagon illusztrálja a meisseni porcelánmanufaktúra korai korszakát is, ami azért fontos, mert a Távol-Kelet porcelánjait elsőként itt másolták vagy gondolták újra európai porcelánkészítők és -festők. A kutatóút során számos olyan ázsiai vagy meisseni darabot fedeztem fel, amelyeket több, mint száz évvel később a Herendi Porcelánmanufaktúra termékeként láthatunk viszont, bizonyítva, hogy a szász udvar közvetlen forrásául szolgált a magyar gyár mintakészletének kifejlődésében.

A kutatás eredményét részben a 2026 év végén megjelenő Oriental Inspirations in Central European Glass and Ceramics in the Long 19th Century munkacímű könyv (szerk. Filip Suchomel) magyar kerámiaművészetről szóló fejezetében teszem közzé, pár Drezdában fellelt példával is illusztrálva.