Lélekmadár
Nagyon rég vártak már minket Bölcskén. Kecskés Karinával végre elröptethettük oda is a Lélekmadarat.
A Magyar Művészeti Akadémia művészeti ösztöndíjasaként a pantomim történetével, és eközben felmerülő elméleti kérdéseivel foglalkozom mindenekelőtt. Látásmódomat e munka során meghatározza, az újonnan szerzett információk megértését folyamatosan segíti, hogy eközben alkotóként, játszóként és oktatóként is foglalkozom a pantomim műfajával, ahogy az általam kutatott "régiek" is tették.
Egyik legkedvesebb előadásom, amelyet rendezőként is jegyzek, a Kecskés Karina színművésszel közösen játszott Lélekmadár. Mivel elsősorban iskolai utazószínházi produkcióként működtetjük, az elmúlt években egy-egy alkalommal tudtuk csak bemutatni, de nagy örömünkre most újra szárnyal.
Fontos üzenetet hozdoz mindannyiunk, programunkban célzottan az alsó tagozatosok számára arról, hogyan ismerhetjük föl és nevezhetjük meg az egyes érzelmeket, s hogy miért vagyunk olyen sokfélék. A 45 perces program mozgás, zene és szöveg összhatásaként különleges színházi élmény, amely önmagában, vagy további iskolai tevékenységek kiindulópontjaként segít abban, hogy jobban értsük magunkat, és egymást.
Ezúttal Bölcskén jártunk, ahol két osztályt örvendeztethettünk meg a Lélekmadár segítségével. Évek óta hívtak és vártak ide minket, nagy öröm, hogy a Köszönjük, Magyarország! program támogatásával létrejöhetett most a találkozó.