Hír

2022-04-14 10:53:00

Lezajlott az idei év építész kongresszusa Budapesten, amely a változó világhoz való építész attitűdöt vizsgálta

A március 25..én lezajlott építész kongresszusa sok érdekességet tartogatott

A kongresszus témája izgalmas volt, hogyan viszonyuljon az építészet a változásokhoz. Az egyik lehetőség a nem cselekvés, de ez nem végül sosem vezet megoldásra, hanem csak a másként cselekvés, viselkedés lehet az. A kongresszus előadói ebben mutattak lehetséges példákat, hogyan lehet ez a másképp, miben van szükség a változásra.

A kongresszust Csanády Pál köszöntője után dr. Fürjes Balázs, a miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára nyitotta meg beszédével, amelyben az építész szakmát méltatta, mint egyedülálló, a művész és a mesterember ötvözetét igénylő érdekes és nehéz hivatást. Szólt néhány szót a közelmúltban lezajlott két pályázatról, a Városmajor Megújítása

Tájépítészeti Tervpályázatról és a Nyugati Pályaudvar És Környezetének Megújítása tervpályázatáról és azok tanulságairól számára. Ezen keresztül is megvilágítva, hogy milyen együttműködés szükséges városépítészetben.

Majd José Luis Cortés UIA (Építészek Nemzetközi Szövetsége) elnökének, és Istelianna Atanassova  alelnökének  videó üdvözletét követően Krizsán András, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke az idén 120 éves MÉSZ alapításának és kezdeti éveinek rövid történetéről mesélte el. Ezután a magyar, a szlovák, a lengyel és a cseh építőművész szövetségek elnökei, illetve alelnökei aláírták a megállapodást egy közös építészi diplomadíj megalapításáról.

Austin Williams, aki a Future Cities Project brit építésze, volt a a kongresszus levezető elnöke és kurátora. Négy témakör (a történelmi narratíva, a lakossági környezet, az építészeti nevelés és demokratikus deficit) köré tagolt előadását hallhatta a közönség. Amelyben szó esett az első űrállomás megvalósulásáról Apollo–Szojuz-program részeként, valamint a „15 perces város” gondolatáról és annak időbeli gondolati változásáról, ahol a hatvanas években a város mozgása volt a központi gondolat, míg ma a városlakó 15 perces sétával meghatározott életterének kialakítása a fő szempont.

Ezután Ulf Meyer építészkritikus előadása A természet kiterjesztéséről szólt. Az építész végtelen térből kisebb-nagyobb külső és belső tereket kihasítva alkot, ezt az összefüggést írja le a japán kultúrában jól ismert fogalom, a „ma”, a köztes tér. A japán építkezés rövidtávú volta és nem definiált külső-belső terei, a japán kert fogalma és jellege mind ezt a különös ember-épület-természet kapcsolatot mutatja be.

Számomra a legérdekesebb előadást Boonserm Premthada, a Bangkok Project Studioépítésze tartotta. Több korábbi munkáját is bemutatta az Elefántdübörgés című előadásában, azonban részletesen szólt új munkájáról az Elefánt Világprojektről, amely Kui falujában épült meg, ahol az elefántok az emberek életének szoros részét képezik, a családtagként élnek velük, nem haszonállatként, azonban a megélhetésüket egyre nehezebben tudják biztosítani, részben anyagi okokból, részben a környezet változása miatt.  A megélhetés és a megfelelő életkörülmények biztosításra álmodta meg a projektet, ahol fedett nyitott terek az állatok kényelmét és életterét biztosítják, lehetőséget nyújtanak turistáknak az elefántok megfigyelésére nagyobb távolságból, és egy torony biztonságából akár a közelebbről is. Az elefántok számára a víz nem pusztán ivóvízként fontos, hanem a tisztálkodás, az élősködőktől való megszabadulás kulcs eleme is, ezért egy hatalmas mesterséges tavat is telepítettek az építmények közelébe. Így vált teljessé a biztonságos kényelmes mesterségesen megépített, azonban számukra is természetes közeget biztosító életterük.

Ezután Ken Yeang előadása következett felvételről, az ökologikus nexusról, hogy az építész hogyan kapcsolódik projektjein keresztül a bioszférával, és ezek hogyan valósultak meg egy-egy saját projektén belül. 

Majd Gianluca Racana Zaha Hadid Architects építészének előadása, a Zöld élőhelyek Csengtuban és Zuglóban, hangsúlyozta a hosszú távú gondolkodás fontosságát, az ökológiai program kidolgozásának és megvalósításának fontosságát. 

Végül Skardelli György a kongresszusnak otthont adó MVM Dome multifunkcionális csarnok építésze mutatta be az épületet.