Magyarok nélkül nem lenne Hollywood: Adolf Zukor és William Fox páratlan öröksége
„Valójában velük kezdődött minden, amit Hollywoodnak hívunk. Letették a rendszer alapjait, kijárták az utat, és fantasztikus dolgokat vittek végbe a hollywoodi filmgyártás területén“ – mondta a Múlt-kornak adott interjúban Takó Sándor.
„Valójában velük kezdődött minden, amit Hollywoodnak hívunk. Letették a rendszer alapjait, kijárták az utat, és fantasztikus dolgokat vittek végbe a hollywoodi filmgyártás területén“ – mondta a Múlt-kornak adott interjúban Takó Sándor Adolf Zukor és William Fox kettőséről, akiknek önéletrajza most először jelent meg magyarul. A szerzőpáros másik tagja, Kollarik Tamás az online beszélgetésen hozzátette: a két stúdióalapító filmmogul életéről, valamint a hollywoodi magyarokról egészestét mozifilmet is terveznek.
Takó Sándor és Kollarik Tamás a két magyar stúdióalapító nemrég megjelent életrajzi könyveivel a kezükben
Mi fogott meg benneteket a két filmmogul pályafutásában?
Kollarik Tamás: A bátorságuk. Mind a ketten olyan emberek voltak, akik nem készen kapták az életüket, hanem maguknak teremtették meg a sikert, egy olyan szakmába kezdtek, amely még teljesen gyerekcipőben járt. Minden pillanatban újítónak kellett lenniük, minden momentumban előre kellett nézniük. Nem mintákat követtek, hanem mintázatokat hoztak létre. Nem egy iparágba kerültek bele, hanem egy iparágat építettek fel. Ha végignézzük az életútjukat, láthatjuk, hogy mindig új és új utakat kerestek. Az egypercesektől az egészestés filmekig, a kávéházi vetítésektől a mozibirodalmakig jutottak el.
Izgalmas életük volt?
Kollarik Tamás: Zukor a mellényzsebébe varrt 40 dollárral ment ki az Egyesült Államokba. Eleinte egy távoli ismerősénél húzta meg magát. Megérkezett a lakásába, és látta, hogy a falból folyik a víz, de nem lepődött meg, fel volt készülve mindenféle csodára. A New Yorkban töltött idejéről azt írta, hogy fiatal évei nagyon boldogan teltek. „Boxoltunk, baseballoztunk, és magyar dalokat énekeltünk.“ Jelentős magyar közösség élt ekkor Amerikában, különösen New Yorkban. Tudjuk, hogy Tony Curtisnek is mindig mondta az édesanyja a Nagy Almában, hogy ne menjen át az utca másik oldalára, mert az már nem Magyarország, ott már Olaszország kezdődik. És Zukor is sokszor úgy érezte, nem is New Yorkban, hanem Kisvárdán van, hiszen mindenki magyar volt és magyarul beszélt körülötte.
Zukor Adolf életében szimbolikus momentum, hogy amikor átadták az első Paramount Pictures Buildinget, akkor – mint önéletrajzában írja – neki nem az épület járt a fejében, és nem is azon gondolkozott, hogy milyen nagy tetteket hajtott végre, hanem saját szülőfaluja, Ricse és gyermekkora jutott az eszébe. Később a faluja minden házasulandójának hazaküldött 40, mások szerint 25 dollárt, azt az összeget, amivel ő kiment az Egyesült Államokba. Felújíttatta a szülőfalujának református templomát és a kéttantermes iskolát, valamint finanszírozta a még ma is látható Juhász-kút felépítését. Soha nem feledkezett meg a gyökereiről. Rendszeresen látogatott Európába, Magyarországon is járt, kereste a tehetségeket, a sztárokat, figyelemmel követte az európai filmgyártást, és részben annak vívmányait honosította meg a tengerentúlon. Hozzá köthető az első egészestés, Amerikában forgalmazott játékfilm, a Sarah Bernhard főszereplésével készült Erzsébet angol királynő, amelybe már valódi producerként, pénzzel szállt be.
Felesége, Kaufmann Lotti erdőbényei származású magyar lány volt, akivel otthon magyarul beszéltek. Zukor emlékirataiban írta: „ha rossz kedvem volt, a feleségem mindig elküldte a szakácsokat, ő maga ment be a konyhába, és főzött nekem valami magyaros ételt“. Zukor erős magyar gyökerekkel rendelkezett, ezt a következő legenda is tanúsítja: Zukor irodájában ki volt írva, hogy „nem elég magyarnak lenni, tehetség is kell hozzá“. Ehhez állítólag mindig hozzátette, de „nem árt, ha az vagy, talán segíthet is“. Zukor életútja olyan izgalmas, hogy a legfelkészültebb forgatókönyvíró is nagyon nehezen írná meg. 103 éves koráig élt, és egészen haláláig akkora köztiszteletnek örvendett, amely kevés nagy hollywoodi alapítónak adatott meg. Figyelemre és megemlékezésre méltó életút az övé.
Valójában mi az, amiben újat hoztak a filmgyártásban?
Takó Sándor: Zukort az amerikai játékfilm atyjaként tartják számon, Fox pedig a hangosfilm úttörőjeként ismert. Ő volt az első, aki stúdiótulajdonosként jelentős összeget szánt arra, hogy a hangosfilmmel kísérletezzen. A dzsesszénekes című, 1929-ben készült, Warner Bros.-produkciót tartják az első hangos játékfilmnek, ami teljes mértékben igaz is. Fox hangos filmhíradói azonban már ezt meglőzően járták a világot.
Kollarik Tamás: 1926-ban indította el a Movietone-híradókat, amelyek egészen 1963-ig láthatók voltak a mozikban. A Foxról szóló könyvben is olvasható, hogy úgy hivatkoznak rá, mint az ember, aki sohasem aludt. Állítólag folyamatosan dolgozott. A gazdasági világválság ugyanakkor súlyosan érintette, gyakorlatilag tönkrement a cége, és rövid időre még börtönbüntetésre is ítélték. Fox Upton Sinclairt kérte fel nem mindennapi életútjának megalkotására. A híres író a Fox által szolgáltatott adatok alapján alkotta meg a könyvet.
A Zemplén vármegyei Tolcsván született Fox elfeledve halt meg 1952-ben, Amerikában, temetésén egyetlen hollywoodi producer sem volt jelen. A harmincas évek közepétől teljesen kiszorult a filmkészítésből és -gyártásból. Utolsó éveit tekintve – Zukorhoz képest – kevésbé dicsőséges élet jutott osztályrészéül. Ám valójában, amit létrehozott, ma is itt van velünk. Fox sikerei csúcsán büszkén mondta: nem telik el óra úgy, hogy a világ valamely mozijában ne tűnne fel a vásznon William Fox neve. Igaza volt.
Nem gondolt arra a két magyar, hogy társulniuk kellene?
Takó Sándor: Zukor megemlítette önéletrajzában, hogy amikor még mindketten csak építették saját stúdiójukat, Fox megkereste őt, és felajánlotta, hogy társuljanak. Zukor azonban elutasította Fox javaslatát. Látta, hogy mindketten egyformán öntörvényűek, és a „két dudás nem fér meg egy csárdában“ alapon nem akart vele együttműködni. Versenytársként, egészséges rivalizálások közepette hozták létre Hollywoodot. Foxban dolgozott egyfajta megfelelési kényszer. Ez is magyarázhatja azt, hogy miért tudott ilyen magasra jutni, és aztán olyan nagyot zuhanni. Az éltette, hogy létrehozza a világ legnagyobb stúdióját, és megmutassa Zukornak, hogy hiba volt őt elutasítania a kezdetek kezdetén.
Honnan jött az ötlet, hogy bemutassátok Fox és Zukor életét? Miért velük kezdtétek a Magyarok Hollywoodban könyvsorozatot?
Kollarik Tamás: Az alapötlet Fonyó Gergely filmrendező barátomtól jött. Amikor Los Angelesből 2007-ben hazautazott, magával hozta Egri Lajos amerikai magyar drámaíró angol nyelven írt kötetét, amit ajándékba szánt nekem. Elmondta, hogy bár Magyarországon nem ismerik ezt a könyvet, az amerikai egyetemeken, filmezés és kommunikáció szakon alaptankönyv Egri írása. Elkezdtem utánanézni a kiadói jogoknak, majd Köbli Norbert azóta híressé vált forgatókönyvírót kértem fel a fordításra. Kiadtuk az Egri-könyvet, ami óriási szakmai sikernek bizonyult, ám – mint ahogy az általában az ilyen típusú könyveknél megszokott – a szakmai diadal nem járt együtt értékesítési sikerrel. Pedig a könyv strukturájában, mondanivalójában, megcélzandó közönségében sokkal szélesebb elérésre is számot tarthatna, hiszen nemcsak a filmeseknek, hanem íróknak, újságíróknak, az irodalommal vagy a művészetekkel foglalkozóknak is szól.
Zukor Adolf
Hasonlóan hasznos és lebilincselő olvasnivaló Adolf Zukor és William Fox önéletrajza, amely most először jelent meg magyarul. 2007-ben adtam be először pályázatot a témában a Magyar Mozgókép Közalapítványhoz Hollywood és a magyarok címmel. A filmterv szerint 33 magyar élete került volna bemutatásra szépkiállítási dokumentumfilmben, ám nem kaptunk támogatást, így félretettem a történetet. Egészen 2015-2016-ig, amikor egy közös filmügyi munka kapcsán megismerkedtem Sándorral, és egyből előkerült e téma.
Takó Sándor: Ismertem és olvastam Tamás kiadásában Egri Lajos kötetét. A könyv hatalmas hiánypótlás volt a maga időszakában, számomra pedig fontos inspirációs forrást jelentett. Sokat forgattam ezt a kötetet, és magam is évek óta keresem a hollywoodi magyar vonatkozásokat, 2015 óta pedig közösen kutatunk utánuk. Sokat jelentett nekem Tamás korábbi, filmszakmai, illetve hollywoodi magyar kiadványokban – mind szerkesztői, mind kutatói oldalról – szerzett tapasztalata. Innen jött az ötlet, hogy belefogjunk Zukor és Fox önéletrajzának magyar kiadásába.
Azért éppen erre a két úriemberre esett a választásunk, mert valójában velük kezdődött minden, amit Hollywoodnak hívunk. Letették a rendszer alapjait, kijárták az utat, és fantasztikus dolgokat vittek végbe a hollywoodi filmgyártás területén. A stúdiórendszer, a sztárrendszer megalapozásában és kiépítésben is meghatározó szerepet játszottak. Ahogyan Egri kötete a forgatókönyvírás Bibliájaként ismert Hollywoodban, úgy e két önéletrajz szintén alapműnek számít az amerikai filmesvilágban. Itthon azonban viszontagságos sorsuk volt, soha nem jelenhettek meg. Örülünk, hogy sikerült hosszú évek munkája után eljutnunk odáig, hogy Egri kötetéhez hasonlóan e két kiadványt is kezükbe vehetik az olvasók Magyarországon.
Elárulhatjuk, hogy a könyvekből film is készülőben van?
Kollarik Tamás: A tervünk abszolút nyilvános. Három éve tervezzük a Zukor és Fox életéből készült egészestés mozifilmet. Nemcsak a két stúdióalapító tetteiről fog szólni a film, hanem valójában az amerikai mozi születését, Hollywood alapítását és a magyarok e folyamatban játszott szerepét is bemutatná. Joggal ad nekünk okot büszkeségre, hogy nemcsak Janovics Jenő Kolozsvárott, hanem Zukor és Fox New Yorkban és Hollywoodban is olyan értékeket hozott létre, amelyek ma is velünk vannak. A Paramount Pictures és a Twentieth Century Fox jól ismert logója mindennap látható a televízióban, és ha a járvány engedné, ott lennének a mozikban is.
William Fox
Egészen fantasztikus, amit e két magyar elért. 1929-ben a filmtörténet egyik első Oscar-díját Fox vehette át filmproducerként, így – ahogy mondani szoktuk – ő tekinthető az első magyar Oscar-díjasnak. Ugyanakkor Zukor stúdiójának képviselői sem mentek haza üres kézzel az eseményről. Annál szimbolikusabban egyébként semmi nem jelzi azt, hogy mennyire becsülték az Államokban Zukor Adolfot, minthogy 1949-ben az a megtiszteltetés érte, hogy az amerikai játékfilm atyjaként megkapta a Filmakadémiától az Oscar-díjat. Továbbá a 80. és 100. születésnapján is összegyűlt Hollywood, hogy megünnepeljék a stúdióalapítót.
Lesz folytatása a két kötetnek a közeljövőben, vagy inkább a filmre fókuszáltok?
Takó Sándor: Nem véletlenül indult a kötet borítóján is látható Magyarok Hollywoodban sorozat. Egyértelműen egy sorozat beindításának igényével alkottuk meg a két kötetet. Most is folyamatosan dolgozunk az új kiadványokon, amelyek közül még ebben az évben szeretnénk megjelentetni többet is. A következő kötet Hollywood és a magyarok kapcsolatát fogja bemutatni. Ebben az ismeretterjesztő könyvben további páratlan életműveket dolgozunk fel, de eltérően Zukor és Fox önéletrajzától, egy exkluzív, képes, ismeretterjesztésre és oktatásra is alkalmas kiadványt tervezünk. Célunk a magyarok és Hollywood közötti kapcsolat bemutatása.
Kollarik Tamás: Hollywood mai szupersztárproducere Csupó Gábor. Ő minden idők egyik legsikeresebb magyar filmes szakembere, hiszen évtizedeken keresztül az egyik legnagyobb hollywoodi stúdiót, a Klasky-Csupó animációs stúdiót működtette. A Simpson család első évadait vagy a Nickelodeon-sorozatok jelentős részét ő készítette. A filmjei moziforgalmazásra kerültek, stúdióját is ideértve nyolcszoros Emmy-díjas. Csupó életéről is készül egy könyv a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének kiadásában, ebben Sándor is közreműködik. Így végre Csupó élete is közel kerülhet a magyar olvasókhoz, de akár a magyar művészeti felsőoktatás vérkeringésébe is bejuthat. Fontos és hiánypótló a kezdeményezés, ahhoz képest ugyanis keveset tudunk róla, hogy milyen eredményeket ért el.
Az interjú a Múlt-Kor történelmi portálon jelent meg 2021. február 20-án.