Mesében vergődve
A tizenöt éve elhunyt Kossuth-díjas író, Szabó Magda szövegeinek és a „női irodalom” probléma- és motívumtörténetének kapcsolatrendszerétől jelentett meg esszét a közelmúltban Miklós Péter eszmetörténész, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa.
Miklós Péter eszmetörténész, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa közölt esszét Mesében vergődve címmel nemrégiben a Magyar Nemzet című napilap Lugas mellékletében a tizenöt éve elhunyt Szabó Magda szövegeinek és a „női irodalom” probléma- és motívumtörténetének kapcsolatairól.
Írásában Miklós Péter felhívta a figyelmet arra, hogy „alapvetően a humánum és az örök emberi értékek iránti elkötelezettség az, ami Szabó Magda prózáját leginkább jellemzi. Köztük gyermekirodalmi munkáit is: Bárány Boldizsár iskolakerülésének történeteit éppúgy, mint Tündér Lala kalandozásait. Ezen művei az egymásra figyelés, a szeretetteljes együttműködés fontosságának hangoztatása mellett az olykor bonyolult, nemzedékek közötti és családi kapcsolatok játékos és könnyed leírását adják. Sajátos női életélményéről és szerepéről árulkodik a férje, Szobotka Tibor író, irodalomtörténész, műfordító – és persze a maga – számára írott, nemrég publikált naplója az ötvenes évekből (Nyusziék) vagy éppen a házastárs halála után annak önéletrajzát sajtó alá rendező és kommentáló alkotótárs műve (Megmaradt Szobotkának) és megrendítő búcsúja (Liber Mortis).”
Az esszé a Magyar Nemzet honlapján is olvasható:
https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2022/11/szabo-magda-es-a-noi-irodalom