Metamorfózis – visszatérés a kezdetekhez

Most, amikor már semmi sem a régi, minden változik, és még csak megbecsülni sem lehet, hogy mit hoz a jövő, meglehetősen aktuális egy, a társadalmunk, létünk átalakulásáról szóló produkció. A Metamorfózis című táncos darab – amelyet Feledi János táncos-koreográfus Philip Glass azonos című, zongorára íródott műve alapján álmodott színpadra – a társadalom elkorcsosulására, torzulására, átalakulásának konfliktusára épül. Egyedi lázadás, amely a sors ellen irányul. Az átváltozás pedig teljes elidegenedés a világtól.

A Metamorfózis Franz Kafka novellájára épül, drámaian abszurd, valóságos világot ábrázol. Visszatérés a kezdeti állati léthez, amely az ember előtti világot képviseli. Az ember igazi mivoltát a féreglét, állatiasság jelképezi. A belső állattá változás metaforikus: aki nem tud emberhez méltóan élni, állatként kell újra ösztönössé válnia. Kérdés persze, hogy mindez hová vezet?

– Manapság az ember és a világunk is más-más állapot felé tart, s ha nem változtatunk, akkor nem kell hozzá sok idő, és egy groteszk, radikális világban találjuk magunkat. Az átalakulás váratlan és egyben végzetszerű, megpecsételi az emberiség sorsát – vallja a Harangozó-díjas rendező-koreográfus. Feledi János, aki a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti ösztöndíjprogramjának ösztöndíjasa, az előadásban – a Feledi Project művészei mellett – több új tapasztalt és fiatal táncművészt is felvonultat: Takács Zsófiát, Jurák Bettinát, Safranka-Peti Zsófiát, Wéninger Dalmát, Philip Noémit, Hoffmann Lucát és Kiss Rebekát.

A produkciót 2020. november 3-án mutatják be a Nemzeti Táncszínházban. Minorics Krisztián látvány- és színpadképi megoldásaihoz Henez Mariann készítette a jelmezt. Az előadáson zongorán közreműködik Tóth Marianna.

Horváth Éva / Magyar Nemzet, 2020.11.03.