Mint a vízfolyás – újabb publikált tárca a kötetből

„Igyál egy kis vizet, kicsi, könnyebb lesz tőle a kaka. Nem dobjuk le a kulacsot. Kicseréljük a pelenkát, gyere. Édesanya odaadja a cseppet, csak nyisd ki a szádat. Előbb nyisd ki, s utána odaadja anya. Csipp-csepp, egy csepp, öt csepp meg tíz, olvad a jégcsap, csepereg a víz. Ügyes vagy. Mossuk meg a szemedet. A víziló is szereti a vizet. A bálna is vízben él, csak az óceánban. Hogy pancsolnak az elefántok? Az ormányával spricceli a vizet, nézd csak! Nem rágjuk a könyvet! Nézd csak meg a dzsungel állatait, amíg zuhanyzik anya...

Ne felejtsünk vizet venni a boltban. Babavizet, mert te baba vagy. Igen, az is baba, s te is baba. Ő is kislány, csak fekete, azért göndör a haja. Af-ro-a-me-ri-kai. Úgy mondják. Neked is göndör, igen, de te nem fekete vagy. Te székely vagy. Anya is székely, mama is székely, a kutya… ő nem biztos, hogy az. Mert őt román vidékről mentette anya kollégája. Ro-mán – mint Nimród apukája. Más nyelven beszél. Akárcsak Leila apukája, csak ő cseh. Mi Udvarhelyen élünk, ő Prágában. Hajnikának nincsen apukája. Vagyis van valahol, csak nem tudni, hol van. Vannak emberek, akik nem vállalnak felelősséget a tetteikért. Puhányak. Gyengék, csak szebb szóval. Leginkább férfiak. Élnek, mint hal a vízben, s nem törődnek a porontyaikkal. Po-ronty. Ez is szép szó. Puja, gyermek, leszármazott, utód, babácska. 

Miket beszél édesanya? Apuka helyett keresztapukái vannak Hajnikának. Sok unokatestvére, s egy nagy, szerető családja. Neked mi vagyunk a családod: anya, mama s a kutya. A kutyát azért szeretjük, mert nem szól bele semmibe. Igaz? Csak ugat. Vau-vau, igen, így csinál a kutya. Sokat ugat. De hát édesanya se beszél keveset, igaz?..."

A teljes írás itt olvasható: https://noileg.ro/szempont/magyari-tekla-mint-a-vizfolyas