Orosz Márton kutatási eredményei Moholy-Nagy László az "avantgárd munkásfilmmel" való kapcsolatáról
A Filmvilág 2020 decemberi számában publikált írás Moholy-Nagy László a baloldali német filmkultúra esztétikájának a kidolgozásában vállalt meghatározó szerepéről számol be az új kutatási eredmények figyelembevételével.
A 125 éve született Moholy-Nagy László 1925-ben a Bauhaus-könyvek sorozatban megjelent első elméleti műve, a Festészet, Fotográfia, Film, illetve az 1947-ben posztumusz kiadott Látás mozgásban már a címükkel is jelzik, hogy a nemzetközi konstruktivizmus irányzatát festőként elterjesztő és az „új látás” programját fotográfusként kidolgozó magyar származású művész médiaesztétikájában milyen meghatározó szerepet játszott a kinematográfia. Ugyanakkor kevesebb szó esik arról, hogy a festményeiben és fotográfiáiban kiérlelt kísérleteket Moholy hogyan érlelte tovább a film területén oly módon, hogy a választott optikai hatások, a komponálás, a vágás, a montázsok és a képi ellentétek, illetve a kameramozgások kiérlelt használatával kifejezését adhassa szociális érzékenységének és politikai meggyőződésének. Orosz Márton tanulmánya korábban ismeretlen levéltári forrásokra támaszkodva egy teljesen új perspektívából mutatja be a magyar származású művész kapcsolatát a mozgóképpel.
A FilmVilág folyóirat decemberi számának tartalomjegyzéke itt érhető el:
https://filmvilag.blog.hu/2020/12/02/itt_a_decemberi_filmvilag_756?fbclid=IwAR3ilJi20FduWt3hYiUwwpnmphfn4pb_KVWyw4Ya5WrSsLNgWRBAWvwZtLA