Rontóbogár

Az egyik a természet- és erdőkerülőkre vonatkozik, mert mindkét elnevezés helytelen. Sem a természetkerülő, sem az erdőkerülő nem kerüli a természetet és az erdőt, épp ellenkezőleg. A természet- és erdőkerülő valójában a természet- és erdőközelítők jól ismert, színes társaságába tartozik. Ráadásul minden bölcs ember tudja, hogy a természetet sem el-, sem ki-, sem pedig megkerülni nem lehet, bármennyire is igyekszünk. Legfeljebb azt hívhatnánk joggal természet- és erdőkerülőnek, aki a természetet kerülné. Az igazi természet- és erdőkerülő a leveleket unja, a pillangók látványa felbosszantja, a madarak hangjától görcsös rángatózásban tör ki, a friss levegő szagától pedig egyenesen a hányinger környékezi – nos, pontosan ezekkel a tulajdonságokkal kéne rendelkeznie egy valódi természet- és erdőkerülőnek…

A teljes szöveg az Irodalmi Szemle honlapján, az alábbi linken érhető el: https://irodalmiszemle.sk/2024/04/nagy-laczko-balazs-prozaja-2/