Siker, Kommün, Martos és Horthy

Siker, Kommün, Martos és Horty

Minden, a Lili bárónő című uperettel foglalkozó tanulmány és leírás sokat foglalkozik azzal, hogy miként kommunikált a világháború idején a zeneszerző Huszka Jenő és a szövegíró Martos Ferenc. A problémát az okozta, hogy Martos a háború alatt Svájcban élt. Hosszas előkészítés után a mű bemutatóját 1919 március 7-én a Városi Színházban (a mai Erkel Színház) tartották, de a szövegíró jelenléte nélkül. Későbbi nyilatkozatokban és visszaemlékezésekben viszont többször olvashatjuk Martos személyes, vagy másoknak mondott véleményét. A történet itt minden esetben véget ér. De tulajdonképpen mikor látta a művet személyesen?

“78. Előadás (Martos itt volt, Sveiczból jött) 1919. november 5. – Stfns [Stefanidesz Károly]”

Ezt a bejegyzést lehet olvasni annak a kézzel írt partitúrának az első oldalán (a No.1. Bevezető kar nyitóoldalán”, amelynegy szerencsénkre majdnem hiánytalanul megmaradt. De miket is lehet találni ezen az egy oldalon: vagy 120 kézzel írt bejegyzést. Köztük talán a legérdekesebb az első 93 előadás dátuma és más – köztük a váltókarmester beállásától a karmester beosztás is – az előadásokhoz kötődő információ. Ezek pontos kiolvasása – szakemberrel – is csak az eredeti példányon lessz majd lehetséges:

14. előadás március 22. – a vonal húzva: Sovjet kormány

18 előadás (Munkásszervezésben [nem olvasható tisztán]) március 27.

22 előadás április 1. – vonal húzva: a proletárdiktatúra ….. [nem olvasható tisztán] – ekkor tiltották be az előadást!

23. előadás augusztus 30 – ekkor indult újból a darab sorozatjátszása

63. előadás október 19. Marthon – számomra ismeretlen nevű váltókarmester beállása

(korábban a 42. előadásnál már utólagosan benyilazva: Marton (sic!)

október 24 és 29 között több másodszereposztás állt be…

78. Előadás (Martos itt volt, Sveiczból jött) november 5.

91. előadás (Díszelőadás) Horty jelenlétében november 25.

Ezen kívül mi található még? A kotta teljes története a mai

• Huszka Jenő kézjegye és írásával: Lili bárónő, Partitúra – a partitúra egy másoló kézírásával van letisztázva (helyenként vélelmezhetően Huszka piros és kék ceruzás illetve tollal írt módosításai, hangszerelési javításai, beírásai
• a Magyar Állami Operaház Rákosi-címeres körbélyegzője, datum és katalógusszám
• az Országos Széchényi Könyvtár több katalógusszáma
• az eredeti szereposztás (helyenként későbbi váltók megnevezésével)

Ma ez a kotta talán a leghitelesebb forrása a műnek, amely a bejegyzések által egyben kortörténeti dokumentummá is vált.