Stratégia és sodródás - előadás az MMA-MMKI konferencián

Kudász Gábor Arion előadásában hazai és nemzetközi példákat összehasonlításának segítségével rávilágít egynémely logikus, önszerveződésen alapuló és szakmai intézményeink által érthetetlenül mellőzött lépésre, melyek a hazai fotográfusok és ezzel együtt a közép-európai régió művészetének nemzetközi felemelkedését szolgálnák.

"Közel száz éve pár fiatal külföldre vándorolt, az ő sikerükre hivatkozik a magyar fotográfia legtöbb intézménye és népszerűsítője. Ám kétséges, hogy egyéni sikereik és a magyar fotográfia között húzható-e párhuzam. A feltörekvő fotográfus generációk nézőpontjából a nagy elődök példáját nem túlzás a magyar fotográfiai szcéna évszázados kudarcaként értelmezni, mely intő jel arra nézve, hogy mit nem sikerült sem akkor, sem azóta a nemzetközi beágyazódás érdekében megtenni, hiába demokratizálódott radikálisan a fotográfia médiuma és hiába Capa, Kertész és társaik hagyatékának marketingértéke."

A több ország kiemelkedő fotográfusainak névsorát összevető előadás során Kudász rámutatott, hogy a magyar fotográfia ugyan nemzetközileg elismert és tekintélyes, mégsem tud olyan ismert és ennek megfelelően elismert élő alkotót felmutatni, mint bármely más európai nemzet. Az okokat keresve a problémát épp az hagyományra való túlzott támaszkodásra és a hazai művészeti közeg megosztottságára vezeti vissza. Állítása szerint a magyar politikát övező nemzetközi figyelem egyúttal kiváló lehetőséget biztosít a fiatal alkotók számára, hogy felkeltsék a régió művészete iránt a figyelmet. Ennek igazolására több kurrens példát, egyéni és intézményi sikert és a szomszédos országokban tapasztalható követendő stratégiákat is ismertetett.