Szemelvények a Windsori Egyetemi gyűjteményből - "AJÁNLÁS EGY MICHAEL CHEKHOVRÓL SZÓLÓ FEJEZETHEZ"

Rövid beszélgetés elsősorban dr. Rudolf Steiner hatásáról Michael Chekhov módszerére. A beszélgetés egy könyvhöz tartozó ajánlás előkészítésekor született.

AJÁNLÁS EGY MICHAEL CHEKHOVRÓL SZÓLÓ FEJEZETHEZ - 1938. június 8.

(Sztanyiszlavszkij[1] – Rudolf Steiner[2])

Michael Chekhovról – Egy személy személyiségéről

Mondhatnám egyszerűen, hogy Sztanyiszlavszkij tanulója, később pedig a Második Moszkvai Művész Színház vezetője volt[3]. Most mégis inkább a módszer, mintsem a személy bemutatására tenném a hangsúlyt. A módszert kell teljesen kifejteni. Minden olyan dolgot, ami a személyre vonatkozik, most kihagyok, azonban a leírtakkal teljesen egyet értek. Sokkal jobb a személyről, így tisztán, tárgyilagosan beszélni.

Két dolgot szeretnék tisztázni:

Elsőként ez a „hang” értelmezése, amely – kapcsolódva a beszédtechnikához – teljesen Dr. Steinertől származik. Kérdéses, hogy megemlítsük-e a nevét, vagy ne hivatkozzunk rá? Részemről, szeretnék hivatkozni rá, mert hiszek benne, hogy beszédtechnikája nagyon fontos a jövő világának.

Másodsorban az „egész testre” való hivatkozás, amely talán túl egyedi. Talán az olvasót/nézőt valamiféle fura érzés keríti hatalmába ennek a kifejezésnek hallatán.

G. Shdanoff[4]: Egyetértek Mr. Chekhovval. Teljesen igaza van. Bevezetésként többet szeretnék mondani, de más módon: életrajzi formában. Egészében véve ez egy kicsit személyes. A „tehetséges gyermekre” hivatkozni túl kevés. Szeretném jobban kifejteni, de életrajzi formában. (Itt egy hivatkozás következett: P.A. Markovra és „Az első stúdió – Sulerzhitsky -Vahtaganov-Chekhov”[5] c. írásárára)

M. Chekhov: Ha a színházhoz vezető utamról beszélsz, lehetetlen kihagyni azt a pillanatot, amikor találkoztam Dr. Rudolf Steinerrel. Sztanyiszlavszkij volt a kezdet, utána áttértem dr. Steinerre és dr. Steiner és Sztanyiszlavszkij ötvözete adta bizonyos fokig a módszerem alapját. Ha nem említeném dr. Steinert olyan lenne, mintha kihagynám a legfontosabb dolgot. Ezt nem tehetem. dr. Steiner egyértelműen benne van. Beszélhetnél a különböző országokban szerzett tapasztalatairól, miután Michael Chekhov elhagyta Oroszországot, melyben megpróbált öltleteket meríteni az „Európai színházról” és egyre jobban közeledett Dr. Steiner megközelítéséhez. Ez a három tapasztalat: Oroszország, az „Európai színház” és Dr. Steiner, amely egész életére befolyással volt, vezette őt arra az eredményre, amit Módszernek hív. Sztanyiszlavszkij, az „Európai színház” és dr. Steiner az egész világnézetére befolyással volt.

G. Shnadoff: Michael Chekhov öt évig vezette a Második Moszkvai Művész Színházat. Nem csak ott tanult, de ott alkotta meg legfontosabb szerepeit is. 1923-ban lett a Második Moszkvai Művész Színház igazgatója és egészen 1928-ig vezette, amikor is elutazott Berlinbe Max Reinhardt[6]hoz.

Mrs. Elmhirst[7]: Mit szeretnél dr. Steinerről megemlíteni?

M. Chekhov: Talán azt kell mondanom, hogy dr. Steiner Michael Chekhov egész létezésére befolyással volt. dr. Steiner tanításainak hatására alkotta meg a Módszerét, anélkül, hogy részteleteket osztott volna meg annak módjáról. Ezt átfogóan kell értelmezni, konkrét utalások nélkül. Ez a fejezet nem lehet túl személyes vagy túl naplószerű.

[1] Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkij (1863-1938)

[2] Rudolf Steiner (1861-1925)

[3] 1922-től, Yevgeny Vakhtangov (1883-1922) halálát követően

[4] George Shdanoff (1905-1998) - George Shdanoff and Ia Parulava acting system of Chekhov

[5] The First Studio : Sullerzhitsky-Vackhtangov-Tchekhov

[6] Max Reindhardt (1873-1943)

[7] Dorothy Elmhirst (1887-1968)

Forrás: June 8, 1938: Suggestions for an article about Michael Chekhov

A Windsor-i Egyetem digitalizált gyűjteménye Michael Chekhov munkásságáról

„Michael Csehov: A színész a színház” egy digitális kiállítás, amely körülbelül 3600 géppel írt oldalból álló archívumot tartalmaz. Michael Chekhov Chekhov Színházi Stúdióval 1936 és 1942 között végzett munkáját dokumentálja. Chekhov tréningjeiről és próbáiról Deirdre Hurst du Prey, a Stúdió tagja készített jegyzeteket

Deirdre Hurst du Prey: „A színész a színház” című kéziratgyűjteményét tizenegy részre osztotta. Ezek két kivétellel Hurst du Prey felosztását követik. Az első részt két részben: "Bevezető” és a "Három lecke Beatrice Straightnek és Deirdre Hurstnak”, míg a tizenegyedik részt három részben: "1941 Ridgefield", "1941 Leckék hivatásos színészeknek" és a "1942 New York- leckék" szerepel. A gyűjtemény részei a „Bevezető” kivételével időrendi sorrendben követi egymást.