Szirmos-csecses pitykegombok rekonstrukciói 2. rész

Szirmos-csecses pitykegombok rekonstrukciói 
2. rész 

 A végső összeforrasztás előtt minden elemet megfúrtam, hogy egy stiftre fel tudjam őket fűzni. Ez egy tengelyt ad, ami segítségemre szokott lenni az összeforrasztás során. Egészen jó, szinte robbantott ábrát lehet ilyenkor látni a végső forrasztási művelet előtt. 
Miután tengelybe helyeztem stiftek segítségével a gombok elemeit, azután összeforrasztottam őket. A forrasztáshoz bórax, fluron és flussmittel egyvelegét szoktam használni. A forrasztást követően savba helyeztem a forrasztott darabokat, eztkövetően pedig szódabikarbónás vízbe kerültek, hogy semlegesítsem a tárgyakon lévő megmaradt savat. A maradék forrasztót, smirgli és gumikövek segítségével letisztítottam a modellekről.  
 Itt a munkafolyamat a gumizás és öntés folyamatához érkezett. A gumizás tulajdonképpen hasonlóan működik mint egy gipszelés. Egy negatív lenyomat készül a mintadarabról vulkanizált, vagy hideg gumi segítségével. Miután elkészült a gumi, viasz nyomható a negatív gumiformába, ezeket a viaszoakt kiszedik a gumikból, "felcsokrozzák" viaszfára, majd begipszelik. A gipszelés után következhet az ezüst öntvények leöntése. Mivel az öntési és a gumizási folyamat egy külön szakmai ág (öntő) , ezért külön cikkben fogom leírni az öntés és gumizás folyamatát.   
 Miután elkészültek az ezüst öntések, kezdetét veszi az öntőcsonkok levágása és a félgombok síkra reszelése. A félgombokat reszelés után folyósítóval kentem be, összeillesztettem és ezüst forrasztóval forrasztottam. A forrasztás és a savazás után egy érdekes rész következik, hiszen egy üreges gombot kapunk, két lyukkal az alján a fül mellett (a lyukak a modellezés végén lettek kifúrva). Ezek a lyukak biztosítják, hogy az üreges tárgy egy következő forrasztás közben, ne robbanjon föl. Különböző vegyszerek maradhatnak  forrasztás és savazás után az üreges tárgyakban, ezek egy újabb hő hatására robbanásveszélyesek lehetnek!  Így ilyenkor lyukat szoktunk fúrni az üreges tárgyakra, ha fenn áll az újabb hőkezelés lehetősége. A lyukak hátránya, hogy savazás után bent maradhat a sav vagy a szódabikarbónás víz az üregben, ezért ki kell folyatni a gombtestből, azt ami benne maradt. 
 Időigényesebb művelet követi a savazást, ezt ,,kidolgozásnak" nevezzük. Első lépésben a forrasztás helyén maradt forrasztót flexkoronggal és durvább smirglitárcsákkal nagyolom le. Komolyabb időtöltést az egész felület átsmirglizése jelenti, itt át kell haladni az egész felületen 400-600-800 szemcsesűrűségű smirglipapírral. Amikor ezzel elkészültem, montőrkész állapotba kerülnek a gombok. A montőrkész állapot egy smirglizett, homogén, polírozás előtti állapotot jelent. Polírozás előtt a gombokat lekentem egy oxilin nevű folyadékal, ami hasonló mint a kénmáj, de valamivel hatékonyabb. A folyadék hatására az ezüst színe feketedik, ami azért fontos, mert nagyon szépen kiemeli a gomb kontúrjait és azokat a felületi részeket, ahová nem fér be a polírkorong (például: a vésés és a marások helye). Az oxilint hagyom száradni nagyjából fél napig, aztán a polírozás veszi kezdetét. 
 A polírozás polírgép, polírkorongok és polírpaszták segítségével jön létre. Általában rongy és filckoronggal szoktam dolgozni, amikre gyémántporos polírpasztát szoktam kenni. Így el tudom érni a kívánt hatást, ez jelen esetben a tükörfényes állapotot jelent. A sík felületeket filckoronggal, a plasztikus,domborúbb felületeket pedig rongykoronggal szoktam fényesíteni. 
 Miután alaposan körbepolíroztam a gombokat, óvatosan át szoktam tisztítani a kész tárgyakat egy vegyszerrel, amit saját magamnak szoktam kikeverni. A tisztítás után lemosom a gombokat és áttörlöm azokat polír kendővel.  

 A rekonstrukció ezen a szakaszon ér véget. A végső képeken 7 darab különböző méretű pitykegomb látható. Ez annak köszönhető, hogy már két méretet a pályázat írása előtt sikerült elkészítenem. Ezek azok a munkafolyamatok, amik egy Szirmos-csecses pitykegomb sorozat elkészülséhez szükségesek, köszönöm a lehetőséget!  

Kovács Levente