Tanulmányút Stockholmban

A Stockholmi bútorkiállítás a skandináv design és a magas színvonal miatt közel áll a szívemhez, így bár idén nem állítottam ki a Plydesign-nal közösen (mint az elmúlt 3 évben), ugyanakkor érdeklődőként mégis ellátogattam, hogy továbbra is naprakész legyek a fejleményeket illetően. Azért is tartottam fontosnak kimenni, mert hosszú évek után a kiállításszervezők idén a csarnokok komolyabb átrendezésére szánták el magukat, és mint potenciális jövőbeli kiállító, szerettem volna látni ennek hatását. A kiállításon három csarnok van és ezek felosztása, hogy mely kiállítók mely csarnokban és annak mely részén kaphatnak helyet hagyományosan igen merev rend szerint alakul.  Idén alapterület szűke miatt megcserélték két csarnok között a kiállítókat, így arra számítottam, hogy kicsit fellazulnak a viszonyok és esetleg új lehetőségek nyílhatnak meg a kiállítók számára. Több helyi márka standjának például évek óta fix helye volt a kiállításon, most ez nyilván változott.

Hangulatban, vagy a látogatók sűrűségében nem volt észlelhető számottevő változás, ugyanakkor pár nagy nevű, stabil kiállító (Muuto, Hay, Tom Dixon, stb.)  hiányzott ezúttal, feltételezem, hogy ők is a kivárásra játszottak és meg akarták előbb nézni, hogy mit hoz a változás. Mindenképpen pozitív fejlemény volt azonban, hogy a fiatal, feltörekvő tervezők számára kialakított rész (Greenhouse) egy fedél alá, egy csarnokba került a legjobb nevű designmárkákat tömörítő területtel. Emiatt jóval nagyobb átjárás, forgalom volt látható a Greenhouse-ban, mint amit az elmúlt években tapasztaltam. Összességében így a kiállítás még a korábbiaknál is jobb lehetőségnek látszik a bemutatkozásra.