Tervezői folyamatok az ösztöndíjas projektem első negyedévében

Ösztöndíjas projektem első negyedévében különböző típusú gyapjak tulajdonságainak felkutatásával fog...

népművészet

Hír

2023-12-18 22:13:00

Zirc

Kapcsolódó személyek:

Az első negyedévben hímzésmintákat dolgoztam át. Ehhez a projekthez főként bakonyi motívumokat használtam fel, a kalotaszegi férfi bujka mintaszerkezetét alapul véve. A motívum választás apropója, hogy már évek óta a Bakonyban élek és múzeumi alkalmazottként számtalanszor találkozom ezzel a mintakinccsel, illetve az egyik nemezemen már átdolgoztam egy bakonyi szűr mintáját és nagyon megkedveltem a posztó viseleteken alkalmazott sokszínű hímzésfajtát. A tervezés folyamatát követően nekiláttam az anyagválasztásnak. A természetes, festetlenszálú szürkétől a feketébe hajlóig, paplanba és szalagba fésült gyapjakból készítettem nemezlapokat. Az anyagfelhasználásánál szem előtt tartottam a különböző gyapjak képességeit gondolva arra is, hogy másként nemezelődik a paplanba fésült gyapjú és másként a szalagba fésült. Arra törekedtem, hogy a lehető legvékonyabb anyagot hozzam létre, amit egy szalagba fésült gyapjúnál viszonylag egyértelműen le lehet követni, mert kitapasztaltam a fogásvastagságot, így minden letépett tincs szinte egyforma vastagságú. A paplanba fésült gyapjúnál kicsit nehezebb volt a dolgom, de ez is tökéletesen működött a felhasználás során. Voltak olyan gyapjak amelyeknek a tulajdonsága nem engedte meg, hogy önállóan felhasználjam őket, mert nem elég kopásállók. Ezért ezeket más nemezelésre alkalmasabb gyapjúval használtam fel és csak fedő színként alkalmaztam a kevésbé jól nemezelhető gyapjút. Így a két gyapjút ötvözve már jól tudtam hasznosítani a nehezebben nemezelhető gyapjút is. Valamint ezek kopásállóságát is növelni tudtam mert az alsó réteg elég erőteljesen magához húzta a vékony felsőréteget. A kelmék létrehozásához a következő gyapjakat használtam fel: New Zeland; Mongolian; Portugese merino; Gotland; France; Landspace sheep; Camel; Australmerino light grey. Amint elkészültek a mintadarabok tesztelni kezdtem azok kopásállóságát aszerint, hogy mennyire bolyhosodik illetve, mennyire lazulnak a szálak a használatbavétel során. A bolyhosodás természetesen nagy igénybevétel esetében biztosan előfordul, ennek mértékét szerettem volna csökkenteni a megfelelő gyapjú kiválasztásával. A szálak lazulása egy felső ruházat esetében tapasztalataim alapján elsőként a hónalj részen szokott jelentkezni, a második jelentősebb rész pedig a zsebek vagy zsebfedelek.  A legkopásállóbbnak bizonyult mintadarabokra nyargalással vittem fel a motívumokat. A hímzéshez választott cérnák az alapanyag természetes színét próbálják kiemelni. Fontos szempont volt az is, hogy a létrehozott kelme színével a lehető legnagyobb összhangot tudjam megtalálni. Ezesetben a legfőbb szempont, hogy a meghímzett mintadarabokra ránézve a motívum belesimuljon az alapul szolgáló nemez felületére, viszont ne legyen elrejtve azok cifrasága. Véleményem szerint szűk mezsgyén mozog, hogy a kabát megőrízze a népművészetben használt gazdag és harsány megjelenését, mindeközben megfeleljen a mai ember igényeinek. Én a saját munkáimban úgy próbálom megtartani az egyensúlyt, hogy megőrzöm a díszítmény felépítésében a megjelenést, viszont a színek megválasztásával a saját ízlésemet is meg tud jelenni.

Kapcsolódó fájlok