Vízkereszt

Január 6-án vízkereszt napján Ljasuk Dimitry, a Tisza-tó nagykövete, független filmes és környezetvédelmi aktivista negyedik alkalommal szervezte meg a Tisza tavi jeges fürdést. Az esemény előtt Sándor atya megszentelte a vizet. A "fürdés" háromszori merítkezést jelentett, melynek szintén szakrális jelentősége van. 

Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör utolsó napja, egyben a farsang kezdőnapja. Országszerte, főleg a katolikus falvakban vízkeresztkor szentelték a vizeket, és az otthonokat. A hagyományos vízszentelés látványos körmenettel a természetes vizeknél történt. A befagyott folyókon léket vágtak, ott végezték a szertartást. Ahol nem volt természetes víz, ott a kutak vizét, vagy a templomba dézsákban bevitt vizet szentelték, majd a hívek ebből vittek haza.

A Tisza-tó – a jeges fürdésen túl – azért is érdekes, mert kialakítása óta különleges természeti értékké vált. A természet fokozatosan visszahódította a területet, és a Tisza szabályozása előtti  tájhoz hasonló állapotok alakultak ki. Régóta nem látott növény és madárvilág honosodott meg ismét, európai védettséget élvező növények vették birtokukba a tavat.

 A víz tisztít, és tiszta állapotában éltet. Természetes vizeink tisztelete alapja az etikus tájhasználatnak.