Bemutatkozás

1984-ben születtem Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön. Családommal 1990-ben költöztünk Budapestre. 2000-2005-ig a Képző és Iparművészeti Szakközépiskolába jártam Budapesten szobrász szakra. Tanárom Orr Lajos volt. 2012-ben végeztem a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, festő szakon, mestereim: Kovács Attila; Maurer Dóra; Radák Eszter. Jelenleg Becskén élek és dolgozom, alkotok, Nógrád Vármegyében. Képzőművésznek tartom magam, többféle médiummal dolgozom két illetve három dimenzióban. Fontos számomra, hogy a munkáimat nem csak hagyományos értelemben vett kiállító terekben mutathassam be, hanem olyan, nem "white cube" terekben, amelyek alternatív kiállítási térnek mondhatóak. pl. a kiégetett, "hand made" festett, csempéimet, fürdőszobában, konyhában, kültéren házfalon, közterületeken. Szeretem azokat a motívumokat, amelyeknek rengeteg különböző értelmezése van. A pop-artos szemléletmód közel áll hozzám: a tömegkultúrából merítve, agyonhasznált elemeket új értelmezéssel ruházok fel, és spontán módon építem be őket a munkáimba. Ilyenek például a pálmafa, a fenyőfa, az „angolszász rémirodalom”, a balerina, huszárok, a tévés vetélkedők világa, az online játékok vagy az akciófigurák. Gyerekkori erős vizuális hatások gyakran visszaköszönnek a jelenben megélt hasonló élményeimben – egyfajta „idővihar”. Például az E60-as útszakaszon a cigánypaloták bádogtetőin megcsillanó fények és a gyermekkorom rácsodálkozása. Hasonló élmény ért felnőttként Indiában, amikor a pagodaszerű építmények bonyolult tetőszerkezeteit figyeltem. Ugyanez az érzés fogott el, amikor Nagybánya környékén a dagonyázó bivalyokat láttam a lepusztult ipari környezetben, amely szinte egy Ceaușescu-kori díszlet maradványának tűnt. Hasonló látvány fogadott az indiai Bihár régióban, ahol a bivalycsordák periférikus díszletek között mozogtak. Vagy a szeméttel teli, szennyezett tavak, ahol mégis hatalmas lótuszvirágok törtek elő a mocsárból.