Máriás István 2025
képzőművészet
Bemutatkozás
1984-ben születtem Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön.
Családommal 1990-ben költöztünk Budapestre.
2000-2005-ig a Képző és Iparművészeti Szakközépiskolába jártam Budapesten szobrász szakra.
Tanárom Orr Lajos volt.
2012-ben végeztem a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, festő szakon, mestereim: Kovács Attila; Maurer Dóra; Radák Eszter.
Jelenleg Becskén élek és dolgozom, alkotok, Nógrád Vármegyében.
Képzőművésznek tartom magam, többféle médiummal dolgozom két illetve három dimenzióban. Fontos számomra, hogy a munkáimat nem csak hagyományos értelemben vett kiállító terekben mutathassam be, hanem olyan, nem "white cube" terekben, amelyek alternatív kiállítási térnek mondhatóak. pl. a kiégetett, "hand made" festett, csempéimet, fürdőszobában, konyhában, kültéren házfalon, közterületeken.
Szeretem azokat a motívumokat, amelyeknek rengeteg különböző értelmezése van. A pop-artos szemléletmód közel áll hozzám: a tömegkultúrából merítve, agyonhasznált elemeket új értelmezéssel ruházok fel, és spontán módon építem be őket a munkáimba. Ilyenek például a pálmafa, a fenyőfa, az „angolszász rémirodalom”, a balerina, huszárok, a tévés vetélkedők világa, az online játékok vagy az akciófigurák.
Gyerekkori erős vizuális hatások gyakran visszaköszönnek a jelenben megélt hasonló élményeimben – egyfajta „idővihar”. Például az E60-as útszakaszon a cigánypaloták bádogtetőin megcsillanó fények és a gyermekkorom rácsodálkozása. Hasonló élmény ért felnőttként Indiában, amikor a pagodaszerű építmények bonyolult tetőszerkezeteit figyeltem. Ugyanez az érzés fogott el, amikor Nagybánya környékén a dagonyázó bivalyokat láttam a lepusztult ipari környezetben, amely szinte egy Ceaușescu-kori díszlet maradványának tűnt. Hasonló látvány fogadott az indiai Bihár régióban, ahol a bivalycsordák periférikus díszletek között mozogtak. Vagy a szeméttel teli, szennyezett tavak, ahol mégis hatalmas lótuszvirágok törtek elő a mocsárból.
Általánosságban elmondható, hogy fontos számomra, hogy különböző anyagokkal és technikákkal dolgozhassak. Egyrészt kísérleti szándékkal, másrészt, hogy mindig olyan helyzetbe állítsam magam, az új anyagok használatával, kizökkentsem magam a rutinos megoldásokból. Továbbá hangsúlyos az a hozzáállás is, hogy az adott technika által egy áramlatba, "flowba" kerülve egy tematikát végigvinni.
Családommal 1990-ben költöztünk Budapestre.
2000-2005-ig a Képző és Iparművészeti Szakközépiskolába jártam Budapesten szobrász szakra.
Tanárom Orr Lajos volt.
2012-ben végeztem a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, festő szakon, mestereim: Kovács Attila; Maurer Dóra; Radák Eszter.
Jelenleg Becskén élek és dolgozom, alkotok, Nógrád Vármegyében.
Képzőművésznek tartom magam, többféle médiummal dolgozom két illetve három dimenzióban. Fontos számomra, hogy a munkáimat nem csak hagyományos értelemben vett kiállító terekben mutathassam be, hanem olyan, nem "white cube" terekben, amelyek alternatív kiállítási térnek mondhatóak. pl. a kiégetett, "hand made" festett, csempéimet, fürdőszobában, konyhában, kültéren házfalon, közterületeken.
Szeretem azokat a motívumokat, amelyeknek rengeteg különböző értelmezése van. A pop-artos szemléletmód közel áll hozzám: a tömegkultúrából merítve, agyonhasznált elemeket új értelmezéssel ruházok fel, és spontán módon építem be őket a munkáimba. Ilyenek például a pálmafa, a fenyőfa, az „angolszász rémirodalom”, a balerina, huszárok, a tévés vetélkedők világa, az online játékok vagy az akciófigurák.
Gyerekkori erős vizuális hatások gyakran visszaköszönnek a jelenben megélt hasonló élményeimben – egyfajta „idővihar”. Például az E60-as útszakaszon a cigánypaloták bádogtetőin megcsillanó fények és a gyermekkorom rácsodálkozása. Hasonló élmény ért felnőttként Indiában, amikor a pagodaszerű építmények bonyolult tetőszerkezeteit figyeltem. Ugyanez az érzés fogott el, amikor Nagybánya környékén a dagonyázó bivalyokat láttam a lepusztult ipari környezetben, amely szinte egy Ceaușescu-kori díszlet maradványának tűnt. Hasonló látvány fogadott az indiai Bihár régióban, ahol a bivalycsordák periférikus díszletek között mozogtak. Vagy a szeméttel teli, szennyezett tavak, ahol mégis hatalmas lótuszvirágok törtek elő a mocsárból.
Általánosságban elmondható, hogy fontos számomra, hogy különböző anyagokkal és technikákkal dolgozhassak. Egyrészt kísérleti szándékkal, másrészt, hogy mindig olyan helyzetbe állítsam magam, az új anyagok használatával, kizökkentsem magam a rutinos megoldásokból. Továbbá hangsúlyos az a hozzáállás is, hogy az adott technika által egy áramlatba, "flowba" kerülve egy tematikát végigvinni.
Hírek, Események
2026.10.02
Esemény
2026.11.05
Esemény
2026.10.15
Esemény
2026.07.02
Esemény
2026.07.08
Esemény
2026.04.16
Esemény
2026.01.22
Esemény
2026.02.04
Esemény