Bemutatkozás

Sokszor megkapom a kérdést: miért kell mindig olyen messzire menni, amikor itthon is vannak erős történetek? Hiszem, hogy amióta világ a világ, mindig is voltak emberek, akiket az ismeretlen vonzott igazán, akiknek messze kellett menni otthonról. Én is közéjük tartozom. Ahhoz, hogy a saját világomat mélyebben megértsem és értékelni tudjam, szükségem van arra, hogy kilépjek belőle, és olyan helyeken járjak, ahol kitárul előttem a Világ.

Dokumentumfilmesként ezek az utak vezettek el azokhoz az emberekhez és közösségekhez, akik számomra nemcsak témát, hanem valódi találkozást jelentenek. Azok az emberek érdekelnek, akik elsőre zártak, nehezen érthetők, és akiknek a világa csak idővel, bizalmon keresztül tárul fel.

Munkáimban gyakran jelennek meg olyan közösségek, amelyek a modern világ és saját hagyományaik határán élnek. Különösen közel állnak hozzám azok, akik a természettel harmóniában léteznek, és akiknek életében még jelen van egy ősi, lassabb rendszer. A természet számomra nemcsak háttér, hanem a történeteim egyik legfontosabb közege.

Filmkészítőként célom, hogy megőrizzem azokat a pillanatokat a jelenből, amelyekről érzem, hogy hamarosan eltűnnek vagy átalakulnak. Egyfajta lenyomatot szeretnék hagyni arról a világról, amely még létezik, de már múlóban van. Fontos számomra, hogy munkáim hatására a nézők nagyobb tisztelettel forduljanak azok felé, akikről a filmjeim szólnak – őslakos közösségek, hagyományos életformák és más kultúrák iránt.

Hiszem, hogy ahogyan ma tekintünk ezekre az emberekre, akként fog majd a jövő generációja is megítélni minket. Filmjeimmel hidakat szeretnék építeni világok között, és lehetőséget adni valódi, csendes találkozásokra.