Bemutatkozás

Építészmérnökként a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar Településépítészeti Tanszékén dolgozom. Oktatok, mellette tervezek, kutatok és édesanyaként irányítom 5 fős családom életét. Munkáim a kezdetektől fogva nem csupán építészeti jellegűek. Már az egyetemi feladatok során is sokszor a városi helyzetből merítettem inspirációt, az épületet a környezete formálta. Ez a városi szövet iránti vonzalom teljesedett ki a diplomatervemben, mely egyszerre szólt egy épületről és az azt körülölelő városról. E munka ösztönzött arra, hogy később doktoranduszként a városépítészet felé forduljak. Kutatási témám a város és a táj különös kapcsolata volt. 2008-ban elhelyezkedtem a tanársegédként, a Településépítészeti Tanszéken. A 2015-ben DLA fokozatot szereztem Patakpartok visszaillesztése a városi térbe címmel. Munkáimban máig is jelen van ez a kettős világ, az építészet és településtervezés határmezsgyéje a városépítészet érdekel.

Az ösztöndíj keretein belül is ezt a mezsgyét járom körül Magyarország városi tereinek elemzésén keresztül. A városi terek maguk az utcák és közterek, melyek a város lényegét adják. E terek lehetnek vidámak vagy sötétek, szűkek vagy tágasak, zöldek vagy kopárak. Olyanok, mint egy festmény, amit az ember fest a tájra. Ha a festmény jól sikerül az ember is belehelyeződik. Mindeközben a tereknek komoly szerkesztési szabályaik vannak, egymástól függnek, egy folyamatot képzenek, az épített elemek bennük nyernek értelmet. Mégis mintha ezt a művészeti ágat kissé elfeledtük volna mostanában. Tereket újítunk meg az alapsíkjuk újraformálásával, de a térfalaikkal kevéssé foglalkozunk. A külső falak közti térmetszet az a kiesztergált űr, amelyben mindennapi életünket éljük megfelelő tervezést igényel. E tervezést segíti majd az elkészült mű, mely arra tesz kísérletet, hogy összegyűjtse, elemezze, kiemelje Magyarország városépítészetének legszebb példáit és mindenki számára befogadhatóvá, mérhetővé alakítsa.