Bemutatkozás

Előadóművészként főként oratórium-hangversenyek, operaprodukciók szólistájaként lépek fel, emellett dalesteken és kortárs zenei eseményeken is gyakran énekelek Budapesten és országszerte. Jó pár éve az életem szerves része lett a magánének tanítás, ami legalább annyi örömet, sikert és eredményt nyújt, mint előadóművészi pályám. Abban a kivételes helyzetben vagyok, hogy az éneklést mindkét oldalról módomban áll művelni, így - reményeim szerint - hitelesebb tanárrá és tudatosabb művésszé válhatok az évek során. Meggyőződésem, hogy a folyamatos önfejlesztés, tanulás és kutatás elengedhetetlen a felelős és autentikus művészi és tanári munka végzéséhez. Pár évvel ezelőtt már részesültem a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjában, így tudom, hogy egy ilyen támogatás mekkora segítséget nyújt, és milyen eredményeket hozhat a továbbtanulás, az ismeretterjesztés és a különböző művészi célok megvalósítása terén.

Az ösztöndíj-program keretében olyan témákkal szeretnék foglalkozni, melyek - azon kívül, hogy jól párhuzamba állíthatók és kiegészítik egymást,- méltatlanul kevés figyelmet kapnak a hazai előadóművészetben és oktatásban. Francis Poulenc dalkompozícióinak teljeskörű feldolgozása mellett - mely doktori disszertációm témája is volt - szeretném újraéleszteni a kor már-már feledésbe merült magyar zeneszerzőinek szóló vokális kompozícióit. Úgy vélem, hogy Lajtha László, Dohnányi Ernő, Seiber Mátyás, Vaszy Viktor, Szelényi István, Kadosa Pál, Farkas Ferenc, Reinitz Béla, Horusitzky Zoltán, Kondor Lipót, Kósa György, Szervánszky Endre, Ligeti György zeneszerzők és dalszerzeményeik megérdemlik a szélesebb körű ismertséget előadásban és oktatásban egyaránt.