Bemutatkozás

Fabacsovics Lili vagyok, 2018-ban végeztem a Színház-és Filmművészeti Egyetem színházi dramaturg szakán. Általános iskolás korom óta foglalkoztat a szépirodalom, a mese-, próza-, tanulmány- és esszéírás után fordult érdeklődésem egyre inkább a színpadi adaptációk, a dráma, a színház felé. Az egyetem, és az azt követő 5 év során széleskörű tapasztalatot szereztem a dramaturgi munka gyakorlati oldaláról és megvalósulásáról: dolgoztam többek között a Miskolci Nemzeti Színházban, a Szegedi Nemzeti Színházban, a Kecskeméti Nemzeti Színházban, összesen 5 évig voltam a Vígszínház dramaturgja, ezen kívül dolgoztam még bábszínházi, táncszínházi, színházi nevelési területeken is, kortárs- és klasszikus szövegekkel, saját drámával, adaptációval is. Az elmúlt időszakban érdeklődésem egyre inkább a szövegalkotás köré összpontosult, így 2022 januárja óta ismét szabadúszóként dolgozom a színházi szakmában, ahol elsősorban saját szövegek létrehozásával és színpadi megvalósulásuk elősegítésével foglalkozom. Az ösztöndíjas időszakban a magyar történelemnek egy olyan szakaszával szeretnék foglalkozni, amelynek feldolgozása folyamatos jelen van az életünkben: a szovjet megszállás korszakával. 2025-ben a megszállás 80., 2026-ban pedig az '56-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára emlékezünk. Ezekhez két színpadi művel szeretnék hozzájárulni: egy adaptációval, melyet egy általam jelenleg szerkesztett, az '56-os eseményeket különleges szempontból feldolgozó ifjúsági regényből írnék, illetve egy új magyar zenés darabbal. Utóbbi egy családtörténeti momentumot helyez a középpontba: dédapám azon többezer magyarok egyike volt, akiket szovjet munkatáborba hurcoltak - az utolsó információ róla egy, a vonatból kidobott, feleségéhez eljuttatott levél volt, ami a mai napig a családunk tulajdonában van, és a dráma egyik központi elemét adja.