Gyimesi Anna 2026
film- és fotóművészet
Bemutatkozás
Budapesten születtem. 2011-ben orvosi diplomát szereztem, rövid klinikumi munkát követően pedig a filmkészítés felé fordultam. 2019-ben végeztem a Színház- és Filmművészeti Egyetem film- és televíziórendező szakán, majd 2021-ben diplomáztam a nemzetközi DocNomads Erasmus Mundus dokumentumfilm-rendező művész angol nyelvű mesterképzésén.
Legutóbbi kisjátékfilmem, az Affrikáta többek között a Sarajevo Film Festival és a Tallinn Black Nights Film Festival versenyprogramjában szerepelt, míg Falling című dokumentumfilmem a Sarajevo Film Festival Heart of Sarajevo- és a Magyar Filmkritikusok díját nyerte el. Fejlesztés alatt álló egész estét filmtervemmel, a Puha órákkal számos nemzetközi workshopon veszek részt.
A Magyar Művészeti Akadémia hároméves programja során a múlt dokumentumfilmes reprezentációjának folyamatát vizsgálom. Munkám középpontjában annak feltárása áll, hogy a különböző múltfelidéző dokumentumfilmes technikákban hogyan válik a múlt a jelenben, szubjektív emlékezeten keresztül újraalkotott, szükségszerűen fiktív konstrukcióvá. Mindennek megragadásához két dokumentumfilmes alkotást hozok létre, melyekben az archív anyagok, a múltfelidéző interjúk és az emlékezés tereinek egymás mellé rendezésével keresem a választ arra, hogyan ábrázolható a múlt a jelenben, és hogyan teszi konstrukcióvá azt az ábrázolására tett kísérlet. Mindeközben a kollektív emlékezet, a személyes emlékezés és a hiány ábrázolásának lehetőségeire is reflektálok.
Legutóbbi kisjátékfilmem, az Affrikáta többek között a Sarajevo Film Festival és a Tallinn Black Nights Film Festival versenyprogramjában szerepelt, míg Falling című dokumentumfilmem a Sarajevo Film Festival Heart of Sarajevo- és a Magyar Filmkritikusok díját nyerte el. Fejlesztés alatt álló egész estét filmtervemmel, a Puha órákkal számos nemzetközi workshopon veszek részt.
A Magyar Művészeti Akadémia hároméves programja során a múlt dokumentumfilmes reprezentációjának folyamatát vizsgálom. Munkám középpontjában annak feltárása áll, hogy a különböző múltfelidéző dokumentumfilmes technikákban hogyan válik a múlt a jelenben, szubjektív emlékezeten keresztül újraalkotott, szükségszerűen fiktív konstrukcióvá. Mindennek megragadásához két dokumentumfilmes alkotást hozok létre, melyekben az archív anyagok, a múltfelidéző interjúk és az emlékezés tereinek egymás mellé rendezésével keresem a választ arra, hogyan ábrázolható a múlt a jelenben, és hogyan teszi konstrukcióvá azt az ábrázolására tett kísérlet. Mindeközben a kollektív emlékezet, a személyes emlékezés és a hiány ábrázolásának lehetőségeire is reflektálok.
Hírek, Események