Bemutatkozás

1996-ban születtem Debrecenben, s gyerekkoromat a Hortobágy közelségében, Hajdúszoboszlón töltöttem.

Őseim az angyalházi pusztán voltak juhászok. Ma is magam előtt látom a régi juhászkampóikat, s szívemben egészen kis koromtól fogva növekedik a pásztorélet és a pásztorművészet iránti szeretet.

A népi nemezkészítés útjára Nádudvaron találtam rá, s ez az út azóta az életem középpontját képezi. Hálás szívvel gondolok mind a mai napig arra a csodára, hogy személyesen tanulhattam a Mihalkó család utolsó kalapkészítőjétől, Gyula bácsitól, s szomorúan emlékszem arra, hogy nem volt lehetőségem átvenni tőle mesterségét.

Alkotómunkám során a magyar viseletek tanulmányozása által egyre közelebb kerültem a gyapjú alapanyagú hagyományos ruházati darabokhoz, melyek közül különösképpen a szűrök készítése ragadott magával. A szűrkészítés hagyománya napjainkban sajnos már nagyon kevesek által ismert tudás. Szívügyemnek tartok e mesterség megmentésére tett minden erőfeszítést, életben tartva, s átadva ezzel őseink kincseinek egy igen értékes részét.

Jelenleg a zirci Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház munkatársa vagyok, ahol folyamatosan dolgozunk műhelyeink fejlesztésén, az alkotás lehetőségének megteremtésén és a népművészeti hagyományaink alapszintű megismertetésén. A gyermekcsoportokkal végzett munka során nagy hangsúlyt fektetek a magyar népi kultúra bemutatására, az érdeklődés felkeltésére. Égetően sürgetőnek találom, hogy ilyen, s ehhez hasonló apró lépésekkel segítsük elő fiataljaink nyitottságát ébresztgetni a sajnálatosan oly hamar szertefoszló régi tudások, hagyományok éltetése felé. Hiszem, hogy bár nem könnyű, de semmiképpen sem haszontalan, s talán valóban magvető feladat ez.