8. részbeszámoló pótlás

Az aktuális időszakban két fő tevékenységre fókuszálok: a felvételek előkészítésére (felvételeket már eddig is készítettem, de ezek jobbára próbafelvételek, kísérletek; inkább a végleges műsor kiérlelését és az orgonák kiválogatását szolgálták), valamint az általam tárgyalt nagy ívű témakör arányosan kisebb hangsúlyú részének, a mai Magyarországot szervesebben érintő hazai 18–19. századi orgonaépítés áttekintő jellegű bemutatására.

Ez leginkább abból a szempontból érdekes a dolgozatban, hogy a korábbi északi, lengyel hatású irányzat pendant-ját adja, így kontrasztba állítva jobban rávilágít a jellegzetességekre. Az írás fő hangsúlya természetesen a hazai organológiában kevéssé tárgyalt, északi hatású orgonaépítés lesz.

Az írást a korai romantikával zárom majd, amelynek legfontosabb jellemzője, hogy nevével ellentétben a magyarországi orgonaépítésben a hagyományos, a romantikát megelőző, barokk jegyeket őrző tradíció él tovább kisebb-nagyobb módosulásokkal az 1848–49-es szabadságharcig, sőt, némi túlzással egészen a kiegyezésig, azaz Angster József első orgonáinak megjelenéséig, amely az orgonaüzemek korának és a nagyromantika esztétikájának némileg elkésett megjelenését jelenti.