A B-terv
A járvány sajnos minket is hátráltatott a munkában. A Színház a Jászságért programom ennek ellenére kisebb-nagyobb kényszerszünetekkel viszonylag jól haladt.
A tizenkét roma fiatal, akikkel jelenleg dolgozunk, úgy tűnik, szeretik a foglalkozásainkat, s továbbra is lelkesen fogadnak minket.
Míg az első negyedévben az improvizációs játékokra építettünk, s ezekből fűztük füzérre a karácsonyi csokrot, a másodikban már elkezdtünk kötött szöveggel dolgozni, melynek gyümölcse egy egyszerű, vidám húsvéti műsor lett volna, ám e gyümölcsnek a pandémia tetőzése miatt sajnos nem volt esélye beérni.
Mivel a karácsonyi jelenetcsokrunkat sem volt módjuk megmutatni, a húsvétit pedig szinte elkezdeni sem, úgy gondoltam, készíthetnénk egy kisfilmet velük, amit az osztálytermekben levetíthetnénk, hiszen fontos lenne számukra a közönség visszajelzése, tetszésnyilvánítása.
Így, az általános iskolák zárva tartása alatt ennek a kisfilmnek az előkészítésén dolgoztam. Barátaim közt összeverbuváltam pár szakmailag felkészült embert, akikkel megvalósítanánk e tervet. Megírtam a forgatókönyvet is, melynek témája a tinik, s a mobiltelefon kapcsolata.
E témáról foglalkozásaink alatt már beszélgettünk a gyerekekkel, hiszen ma rendkívül aktuális. Persze, a legjobb az lenne, ha a járványhelyzet úgy hozná, hogy a megírt jelenetet élőben tudnánk bemutatni. Ám, ha ez nem lehetséges, még mindig ott a B-terv…