A Concerto Budapest Hangversenye Berecz Mihállyal

Pozsonyban született és az édesanyja magyar volt, így hát a hazai zenekultúra méltán ítélheti legalább részben a maga feladatának Franz Schmidt (1874–1939) emlékének ápolását és életművének újrafelfedeztetését. A Bécsi Filharmonikusok hajdani szólócsellistájaként, de éppígy a Bécsi Zeneakadémia professzora, sőt rektora gyanánt, Schmidt persze elsősorban az osztrák zenetörténet jelesének számít, ám ha a műveibe belehallgatunk, rögvest érzékletessé válik erős kötődése ahhoz a magyaros-cigányos-verbunkos tradícióhoz, amely alkotásaiban a tömény német későromantika hangzásvilágával és szerkesztési elveivel vegyül össze. A koncert programját nyitó 1931-es zenekari huszárdal-variációk mellett, mindezt kihallhatjuk második operája, a Victor Hugo regényén alapuló és 1914-ben bemutatott Notre Dame Intermezzójából is: Schmidt ugyanis Esmeralda alakjához félreismerhetetlenül ilyen, számunkra meghitten ismerős motívumokat társított. Zenei anyagával ehhez az operához és annak zenekari közjátékához kapcsolódik a műsoron felhangzó harmadik Schmidt-szerzemény is, amelynek jócskán megkésett ősbemutatójára 2013-ban, Bécsben került sor. Néhány esztendeje ugyancsak posztumusz jelleggel és kéziratból jutott a közönség elé Liszt h-moll szonátájának az a nagyzenekari átirata, amelyet Weiner Leó készített el még 1955-ben.

https://vigado.hu/programok/-/event/10184/magyar-kincsek-3./17771