A Szent István-folkmise énekfüzetének összeállítása (gregorián és népének)

Horogszegi-Lenhardt Erika képes beszámolója a Magyar Kurír honlapon, fotó: Merényi Zita (2023. május 31.): https://www.magyarkurir.hu/hirek/-utat-mutass-merre-jarjunk-gregoriannal-es-nepenekkel-unnepeltek-szent-jobbot-budapesten

A Szent Jobb átvitele ünnepén, május 30-án 2017 óta rendezik a budapesti Szent István Bazilikában az ón. folkmisét. A mise énekanyagát minden évben jómagam állítottam össze az alábbi szempontok szerint: a mise liturgikus énekeiben az eredeti Szent István-mise saját tételei szólaltak meg magyarországi latin és magyar nyelvű gregorián dallamon. Az olvasmányt hazai késő középkori dallamon, két szólamban énekelték Várföldi László ferences gimnazistái. A Szent István-himnusz (Magyar hazánk, te jó anya…) és a szekvencia (Tiszta szívvel, szóval, ésszel…) mellett – szintén az összes résztvevővel együtt – megszólaló verses népénekek egytől egyig népi gyűjtésből származtak, s az államalapító királyunk tiszteletére született alkotások közül a legértékesebbek e műfajban. Az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga… kezdetű himnikus költemény méltán hazánk egyik legkedveltebb népéneke, mely számos szöveg- és dallamváltozatban él a teljes magyar nyelvterületen a nyugati hátárszéltől egészen a moldvai csángómagyarokig, a Zoborvidéktől az al-dunai székelyek hagyományáig. Könyörgéssel teli szövege – adataink szerint – elsőként a kéziratos, 1735 után papírra vetett Péró-énekeskönyvben olvasható. A szöveg elsősorban iskolamesteri kéziratos gyűjteményekben terjedt, a leghíresebb a rábaközi Döri énekeskönyv (1763–1774) szövege, amelyben a versszakkezdő betűk – hazánkra értve – az Árvakert kifejezést adják. A népének dallama gregorián eredetű, a középkori Mittit ad Virginem – Küldé az Úristen… kezdetű adventi szekvencia népének-származéka. A hazai néphagyomány a magyar népénekléstől idegen 4/4-es metrum helyett parlando, azaz szabad, beszédszerű előadással énekli, ráadásul megőrizte az eredeti négysoros változatot. A misén, az áldás után elhangzott zoboraljai változat egy egészen sajátos variáció, amelyet Nyitrageszte előénekes asszonya, Brath Margit őrzött meg. Az ének rávilágít nemcsak a gregorián eredetű népénekdallamok különös értékére és egyúttal könnyű közösségi énekelhetőségére, hanem arra is, hogy a búcsúvezető előénekesek milyen értékes és sokszínű repertoárral rendelkeztek, s rendelkeznek ma is országszerte. Közben a lelkiséggel együtt őrzik a saját tájegységük, közösségük saját arcát, zenei anyanyelvét is.

A zenei szolgálatban a Budapesti Ward Mária Iskola, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Budai Ferences Énekes Iskola, a Boldog Özséb Színtársulat, az Óbudai Népzenei Iskola, valamint a Kalász Alapfokú Művészeti Iskola egyházi és népiénekesei működtek közre, valamint a Magyar Tekerőzenekar, a Virtus Dudazenekar, illetve Juhász Zoltán és Sáringer Kálmán furulyán, Faragó Ákos pedig orgonán. Az énekeseket a Budapesti Ward Mária Iskola tanárai, Rudolf Krisztina és Szabó Ágnes készítették fel, a misén Káplár Gréta, valamint Várföldi László, a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium nyugalmazott karnagya vezették.