Az Atyai ág című produkció élőben a Müpában

Agócs Gergely rendszeresen jár gyűjteni a nogaj, kumuk és egyéb, az egykori Kazár Kaganátus területén élő türk népcsoportok falvaiba, munkája során megszámlálhatatlan és zeneileg, kultúrtörténetileg izgalmas egyezésekre talált, melyeket szakértő formában tár a hallgatóság elé koncertjeiken. A gyűjtőutak  eredményével pedig szeptember 24-én találkozhat a közönség a Müpában szeptember 24-én, ahol színpadra áll a Fonó zenekar Atyai ág című produkciója énekes, zenész és táncos vendégekkel Dagesztánból, a Karacsáj-Cserkesz Köztársaságból, a Kabard-Balkár Köztársaságból és Baskortosztánból. Köztük lesz Arslanbek Sultanbekov énekes és dombra-játékos is, aki a Mongol című film kapcsán lett egész Ázsia-szerte egyfajta ázsiai sztár. A Müpás koncert előtt és után több vidéki helyszínen is bemutatkozik az Atyai ág. 

Az Agócs Gergely vezette Fonó Zenekar az 1997-es megalakulása óta folyamatosan, a magyar népzenei mozgalom szereplőitől szokatlan művészeti „közelítésekre” vállalkozott. Az „Atyai ág” címet viselő kezdeményezésünkkel a magyar népzene Kodály által kijelölt, keleti irányú kapcsolatait kívánjuk a közönség elé tárni.

A magyar népzene keleti párhuzamait felvonultató első konkrét adatokat Kodály Zoltán A magyar népzene című művében (1937) találhatjuk. Kodály a magyar népdalok rokonságát (cseremisz, nogaj, udmurt, tatár és baskír dallampárhuzamok mentén) egyértelműen a nagy eurázsiai füves pusztán, illetve az azt övező területek ugor és türk népeinek népzenéjében állapítja meg. Ez a felismerés indított el engem is a különféle türk és finnugor népek szállásterületeire, hogy a Kodály által vázolt feladatok elvégzésén, illetve a tudományosan megalapozott összehasonlító vizsgálatok kidolgozásán munkálkodjak. A szúrópróba-szerű hanti, komi, udmurt és baskír gyűjtéseim után az Orosz Föderáció észak-kaukázusi térségébe – a Kabard-Balkár és Karacsáj-Cserkesz köztársaságok, valamint Dagesztán területére – más népzenekutató és folklorista kollégák bevonásával eddig hat hosszabb gyűjtőutat szerveztem. A karacsájok, balkárok, nogajok és kumukok falvaiban végzett gyűjtőutaim során sok olyan nyilvánvaló, nem egyszer gyakorlatilag dallamazonosságot mutató népzenei párhuzamot sikerül feltárni, melyek igazolják Kodály feltevéseit, illetve megerősítik tanítványai és követői eddigi eredményeit.

A magyar kulturális életben hosszú évtizedeken keresztül elsősorban a finnugor nyelvi rokonság okán jelentek meg az ezen az ágon számon tartott népek különféle képviselői. A magyar származástudatról szóló iskolai tananyagok, illetve más, „kompetens narratívák” kialakításában is a finnugor nyelvi rokonság vált meghatározóvá, hiszen a magyar tudományosság fősodrának hivatalos álláspontja is a nyelvi kapcsolatrendszert tekintette irányadónak minden egyéb kulturális, avagy „vérségi” rokonság megállapításának kérdésében. Ma már egyetlen komolyan vehető társadalomkutató sem vitatja a magyar nyelv finnugor elemeinek jelenlétét (rokonságunknak ezt az irányát irányát nevezzük most anyai ágnak).

Az „Atyai ág” tervezett, 2019-es turnéjának helyszínei:

2019. szeptember 21. Kecskemét – HírösAgóra (a XXVII. Kecskeméti Népzenei Találkozó keretében)
2019. szeptember 23. Székesfehérvár – Vörösmarty Színház
2019. szeptember 24. Budapest – MüPa, Bartók Béla Hangversenyterem
2019. szeptember 26. Székelyudvarhely – Városi Művelődési Központ
2019. szeptember 27. Marosvásárhely – Kultúrpalota
2019. szeptember 28. Debrecen – Csokonai Színház

https://programguru.hu/az-atyai-ag-cimu-produkcio-eloben-a-mupaban/