Azaki Nemazaki feljegyzései

Nagy Zopán írása a Tiszatáj oldalán: 

https://tiszatajonline.hu/kepzomuveszet/azaki-nemazaki-feljegyzesei/?fbclid=IwAR1MGwPXrIDMkZnvPXqSeJR2PuxK1KmE74yaonjQ9zLy0zWwtTYXc1RV7QQ

Részletek: 

Három alkotó és egy múzsa készülődik a sejtelmekkel teli parton, a nagy meredek fal alatt kiterítik, kipakolják a szükséges kellékeket: könyvek, kamerák, jegyzetek, távcső, alhő, belbecs, bor, bagett, sajt, szőlő, avokádó, ajvár… 

A leíró (Azaki Nemazaki alteregója) apró fotómasina-nyomatokkal teli fehér ingben, nyakig begombolva (alul semmi, ó, ő csak fél-nudista), egyik kezében a Felhő regény című kötetét fogja, egyensúlyozva halad a tengerbe az éles kövek között, majd két szikla közé, derékig érő vízbe helyezkedik, ül, felolvas, merül, leolvas: megmerül… A tengernek tart víz alatti beolvasást…  

Analóg fotográfiai kísérletek: dupla-tripla expozíciók (’84-ben, ’91-ben lejárt) roncsolódott nyersanyagokra, főként 6×6-os, 6×9-es formátumú régi gépekkel, például: Skolnyik, Pajtás, Roby boxgép, Zeiss Ikon Nettar… Illetve egy performance-videó és Super 8-as kamerával készült (közös) kisfilm bemutatása.

A jelenetet a harmadik alkotó, a performer, képzőművész hölgy (természetesen ő is ruha nélkül) kamerára rögzíti: a víz alatti felolvasóra közelít, majd arcának, testének, az elemeknek átadott lényének tehetetlen kövekhez-csapódását, vonagló rángását lassítva rögzíti, aztán a végtelen felé zoom-ol, az éggel összemosódó, vakító tenger-horizontot pásztázza… Elmében ő is megmerül – s abban a másodpercben 365 búvárnak egyszerre áll meg az órája…

A nagy víz percek alatt széttépte a könyvet, a viszonylagos csöndességében is hatalmas erő cafatokra szedte a kötött, fűzött, keménytáblás, védőborítós kötetet… 

A szerző kihalássza a menthető, medúza-szerűen áttetsző lapokat, a síkosan lebegő-merülő, málló-foszló, összegyűrt textúra-maradékokat… A könyv corpus-torzója a parton piheg, az előadók az árnyékba húzódnak, a Malvazija felforrt, a nudisták tovább napoznak…