Bengráf József miséje a Mátyás-templomban 2024. 10. 20-án a 10 órai nagymisén

Bengráf József (1745-1791), a Mozart-kortárs magyarországi kismester a 18. század második felének egyik legjelentősebb hazai komponistájaként ismert. Mindmáig csupán világi művei alapján tartotta számon a zenetudomány, holott templomi karnagyi állásából kifolyólag főként egyházi műveket alkotott. A mintegy 30 mise és kisebb egyházi művek nagy része sajnálatos módon elveszett, vagy lappang.

Az esztergomi bazilika kottatárában megtalált F-dúr miséjének autográf partitúrája és teljes szólamanyaga csak itt lelhető fel. 1778-ban keletkezett, és egészen a 19. század közepéig műsoron tartották a pesti főtemplomban. Az évközi vasárnapokra, használati zenének szánt mise a missa brevisek hagyományos apparátusát követi: a négyszólamú kórust Kirchentrio kíséri (két hegedű és continuo-csoport). 

Zenei szövete a gáláns stílus reprezentánsa könnyen énekelhető dallamaival, periodikusan tagolt frázisaival, egyszerű harmóniáival. A kórus többnyire homofon tömbjét a zenekari szólamok concertálása, összekötő elemei, díszítő figurációi, a Reutter-féle "rohanó hegedűk" mozgalmassága és apró imitációk teszik változatossá. A mise hangvétele olykor retrospektív: utolsó, Agnus Dei tétele minore f-moll hangnemű indításával és barokkos késleltetés-láncolatával válik különlegessé.

Újkori bemutató előadása a Mátyás-templomban valósulhat meg, amiért ezúton mondok köszönetet Hegyi Barnabás karnagynak, Merczel György karnagynak, Németh Bélának, a templomnak és a közreműködőknek. A mise 2024. október 20-án a Mátyás-templomban ismét elfoglalhatja méltó helyét a liturgia szolgálatában: a vasárnap 10 órai nagymisén újkori bemutató előadásként hangzik el majd, a templom zenei együtteseinek közreműködésével.

Közreműködik: a templom ének- és zenekara, Horváth Ágnes – orgona.

Vezényel: Hegyi Barnabás

A belépés díjtalan.