Dr. János Szabolcs előadása Kolozsváron a Vallásszabadság Házában

Az előadás olyan kulturális törekvések, egyéni életművek és irodalmi-művészi csoportosulások tevékenységének komparatív vizsgálatára, illetve hatásuk feltárására terjedt ki, melyeket a transzilvanista eszmekörnek, az „erdélyi gondolat”-nak a két világháború között megújuló formái és változatos, időben is módosuló koncepciói ihlettek.

A transzilvanizmus gyökerei a 17-18. századokban éppúgy kimutathatók, mint ahogyan a dualizmus korában, ám kényszerűen megújult formában és kiteljesedve az interbellikus periódusban érvényesült, amikor az élet szinte valamennyi területén elemi erővel tudott hatni, s vált egy új főhatalom alá került, mindamellett történelmi határaiban is jócskán kibővült régió (a történelmi Erdély mellett a Partiumot és a Bánság egy jelentős részét, valamint dél-Bukovinát magába foglaló terület) vezető cselekvési programjává.

Az ülészak programja:

Előadások, problémafelvetések:

16.00–16.20
Boka László: Regionalitásprogram és vigaszideológia: a transzilvanizmus „arcai” a húszas-harmincas években.

16.20–16.40
Filep Tamás Gusztáv: Urbánus transzilvanisták

16.40–17.00
Albu-Balogh Andrea: „Por és gyantaszag”. Az erdélyi város Karácsony Benő, Molter Károly és Ligeti Ernő műveiben.

17.00–17.20
János Szabolcs: Transzilvanizmus-változatok és együttműködési stratégiák az erdélyi német irodalomban.

17.20–17.40
Antal Balázs: Az írás mint kultusz és fétis – második világháború utáni erdélyi szövegekben.

Felkért hozzászólók:

Balázs Imre József, Balogh F. András, Dávid Gyula, H. Szabó Gyula, Jakabházi Réka

Válaszok, kerekasztal-beszélgetés:
vezeti: H. Szabó Gyula