Fotózás a bécsi Természettudományi Múzeumban
Fotózás a bécsi Természettudományi Múzeumban
Helyszíni terepszemle: 2025. március., majd fotózási engedélykérés, szervezés a fotózáshoz, és fotózási alkalom: 2026. május közepe.
Bemutatása a bécsi Természettudományi Múzeumnak
A Természettudományi Múzeumot és a Művészettörténeti Múzeumot I. Ferenc József császár (1830–1916) megrendelésére építették Gottfried Semper (1803–1879) és Carl Hasenauer (1833–1894) építészek. Egymás tükörképeiként és azonos méretűként tervezték őket, eredetileg egy sokkal nagyobb projekt – a „Császári Fórum” – részeként, amely soha nem valósult meg teljesen.
A Természettudományi Múzeum építése 1871-től 1881-ig tartott. 1889. augusztus 10-én I. Ferenc József császár hivatalosan is megnyitotta. A homlokzat díszítése Gottfried Semper munkája. Az alakok és szobrok a tudományos fejlődést jelképezik, és a természet erőit szimbolizálják. A kupola alatt aranybetűkkel a császári ajánlás olvasható: „A természet birodalmának és felfedezésének”.
A Bécsi Természettudományi Múzeum egy átfogó műalkotásként tervezett épületben őrzi, bővíti, kutatja és mutatja be kiterjedt biológiai, földtudományi, antropológiai és régészeti gyűjteményeit. Bemutatja a természet sokszínűségét, a Föld bolygó és az élet evolúcióját, valamint az emberiség ehhez kapcsolódó kulturális fejlődését.
A Természettudományi Múzeumot és a Művészettörténeti Múzeumot I. Ferenc József császár (1830–1916) megrendelésére építették Gottfried Semper (1803–1879) és Carl Hasenauer (1833–1894) építészek. Egymás tükörképeiként és azonos méretűként tervezték őket, eredetileg egy sokkal nagyobb projekt – a „Császári Fórum” – részeként, amely soha nem valósult meg teljesen.
A Természettudományi Múzeum építése 1871-től 1881-ig tartott. 1889. augusztus 10-én I. Ferenc József császár hivatalosan is megnyitotta. A homlokzat díszítése Gottfried Semper munkája. A körülbelül 60 méter magas kupola, amelyet a görög napisten, Helios koronáz a fény szimbólumaként, valamint a híres tudósok kőszobrai a tetőkorláton és a csodálatos lépcsőn a "természettudományok katedrálisa" megjelenését kölcsönözik a múzeumnak. A homlokzat kialakítása és a belső stukkódíszítés a világ és a kozmosz történelmi felfedezését szimbolizálja. A kiállítótermekben több mint 100 olajfestmény neves művészektől, amelyek régészeti lelőhelyeket, őskori tájakat és távoli vidékeket ábrázolnak, kiegészítik a kiállított tárgyakat. A kupola alatt aranybetűkkel a császári ajánlás olvasható: „A természet birodalmának és felfedezésének”.
Lotharingiai Ferenc István, aki 1752-ben megalapította a schönbrunni állatkertet, majd 1753-ban a Botanikus Kertet, felszerelte az első tengerentúli tudományos expedíciót is. Nevében Nicolaus Joseph Jacquin 1755-ben a Karib-térségbe, az Antillákra, Venezuelába és Kolumbiába utazott. Erről az útról Jacquin számos élő állatot és növényt hozott vissza Bécsbe az állatkert és a Botanikus Kert számára, valamint 67 láda természetes példányt.
A körülbelül 60 méter magas kupola, amelyet a görög napisten, Helios koronáz a fény szimbólumaként, valamint a híres tudósok kőszobrai a tetőkorláton és a csodálatos lépcsőn a "természettudományok katedrálisa" megjelenését kölcsönözik a múzeumnak. A homlokzat kialakítása és a belső stukkódíszítés a világ és a kozmosz történelmi felfedezését szimbolizálja. A kiállítótermekben több mint 100 olajfestmény neves művészektől, amelyek régészeti lelőhelyeket, őskori tájakat és távoli vidékeket ábrázolnak, kiegészítik a kiállított tárgyakat.
2025. májusában jártam először a múzeumban, ez volt az első felfedezésem és terepszemlén. Korábban már fotóztam kitömött állatokat, állatpreparátumokat itthoni múzeumokban (Budapest, Hatvan), de mindig is érdekelt a külföldi múzeumok hatalmas gyűjteménye és látványos terei.
A bécsi épület egy időutazás. 1800-as években épült, díszes palota jellegű épület, egyáltalán nem a mai modern, letisztult, tudományos jellegű, hanem az akkori kor szelleme szerint épített, díszített.
Engem főként az emlősök, nagy emlősök termei érdekeltek, de természetesen itt minden van, a legapróbb vírusoktól, egysejtűektől, halakon, madarakon át emlősökig. A látogatók számára bemutatott, kiállított gyűjtemény hatalmas üvegablakos, korabeli vitrinekben találhatóak, így teljessé téve az időutazás élményét. Itt valóban egy „curiosity cabinet”, azaz érdekességek szekrényében láthatóak az állatok, élőlények.
A tavaly májusi látogatásom alkalmával döntöttem el, hogy megkeresem a múzeumot, és kérek engedélyt fotózásra. A hosszas levelezés, hivatalos engedélykérési folyamat eredménye, hogy május 19-én, egy keddi (amúgy zárvatartási napon, ilyenkor engedélyezik a különböző speciális látogatásokat) napon végre itt fotózhatok majd két órán át. Ezért természetesen fizetni is kell, és ha az időpontot lemondanám, akkor is.
Fotózásom helyszínéül a nagy emlősök termeit választottam, illetve beengednek a látogatók elől elzárt nagyemlős raktárba is.
A kiállítótér és raktár saját fényeivel, természetes megvilágításban fogok fotózni, dokumentarista jelleggel. Az itt bemutatott néhány kép még a 2025-ös májusi látogatásomkor készült a telefonommal.
Kapcsolódó fájlok
