hetedik ütemhez

Az aktuális kutatási időszakban két kiemelt szakmai tevékenységre fókuszálok. Egyrészt zajlanak a végleges zenei hangfelvételek előkészületei, amelyekhez az eddigi próbafelvételek tapasztalatait használom fel. E kísérletek elsősorban a rögzítendő műsor kiérlelését, valamint a legmegfelelőbb orgonák kiválogatását szolgálták. Másrészt dolgozom a mai Magyarországot szervesebben érintő, 18–19. századi hazai orgonaépítés áttekintő bemutatásán. Ez a fejezet hivatott megadni a korábbi északi, lengyel hatású irányzat ellenpontját a tanulmányban. A két korszak kontrasztba állítása ugyanis sokkal élesebben világít rá az egyes stílusok egyedi jellegzetességeire. Az írásom fő fókusza természetesen továbbra is a hazai organológiában eddig kevéssé tárgyalt, északi gyökerű tradíció marad. Az elméleti munkát a korai romantika korszakának részletes elemzésével fogom lezárni. Ez az időszak azért különleges, mert a magyarországi orgonaépítésben a hagyományos, barokk jegyeket őrző hagyomány élt tovább. Ez a klasszikus tradíció kisebb-nagyobb módosulásokkal egészen az 1848–49-es szabadságharcig, sőt a kiegyezésig meghatározó maradt. A korszakot végül Angster József első orgonáinak megjelenése zárja le, ami a nagyromantika esztétikájának elkésett hazai beköszöntét jelentette.