Hohe Tauern Nemzeti Park látogatása

A Hohe Tauern Nemzeti Park – Ausztria legrégebbi nemzeti parkja

Ausztriában meglehetősen későn kezdtek el nemzeti parkokat létrehozni. Természetvédelmi parkok szövetsége már sokkal korábban létezett, a későbbi Hohe Tauern-t is először egy 1100 hektáros földvásárlással kezdték el 1913-ban (akkor még nem volt nemzeti park, csak védett terület). Az akkori tulajdonos, Wirth, a területét 1918-ban az ausztriai Alpesi Klubnak ajándékozta. Ezek a területek lettek a későbbi nemzeti park magterületei.

1970-et az Európa Tanács „Európai Természet megőrzésének év”-ének jelölte meg, és ezt követő évben, 1971-ben írtak alá egy egyezményt Karintia, Salzbug és Tirol tartományainak vezetői, miszerint a jövőben létre fognak hozni egy nemzeti parkot. Mivel a földterületeknek rengeteg tulajdonosa volt, és rengeteg érdek ütközött, nagyon lassú és hosszas tárgyalások eredménye lett a Nemzeti Park megalapítása, 1992-ben.

A Nemzeti Park 1856 km2 alapterületű, 3 tartományban terül el. 1200 km2 terület a törzs zóna, azaz a szigorúbb szabályozású terület, míg a külső zóna 600km2 területű, itt például engedélyezett az alpesi legeltetés, hogy a terület karaktere megmaradjon.

1000 és 3798 m magasság közt fekszik, Ausztria legmagasabb csúcsa, a Grossglocknerrel együtt. Területén található több mint 300 db 3000m-nél magasabb hegycsúcs, 332 gleccser, összesen 126km2 területtel, 551 alpesi tóval, 15-20.000 állatfajjal, 3.500 növény- és 4.000 gombafajjal.

Keleti-nyugati irányban 100km szélesen, észak-déli irányban 40 km mélységben terül el.

A Kelet-Alpok leghosszabb gleccsere, a Pasterze mintegy 4 km hosszú gleccsernyelvvel rendelkezeik.

Az Osztrák Alpesi Klub (Alpenverein.at) 125 éve folyamatos méréseket végez a gleccsekről, és dokumentálja a változásokat, ami az éghajlati, és klímaváltozás eredményez. A felmelegedéssel nemcsak a gleccserek olvadnak, hanem az állandó fagyhatár (minimum -3 C egész évben) is évről évre magasabbra kerül: ezáltal előfordulnak kőomlások, ott ahol korábban a fagy és a jég mint egy cement összetartotta a kőzetet.

Rengeteg patak és folyó található a Nemzeti Parkban, mintegy 279, ami 57 gleccserből táplálkozik. A gleccserek hátrahúzódásával mintegy 500 hegyi tó alakult ki az elmúlt évezredek során.

Kőzet szempontjából is érdekes a nemzeti park – amúgy mélyebb rétegben található vulkanikus gneiss itt a felszínen van: ez alkotja pl. a Grossvenediger és a Hoher Sonnblick csúcsát.

A fotózásaim során ellátogattam a híres Pasterze gleccserhez, túráztam és megörökítettem a Hohe Tauern különleges szépségű tájait.